Ugrás a tartalomhoz

SB/DV 32c sorozat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(FS 292 sorozat szócikkből átirányítva)
SB/DV 32c sorozat
SB/DV 32c sorozat
DSA 32c sorozat
BBÖ 58 sorozat
FS 292 sorozat
MÁV 333 sorozat
Pályaszám
SB/DV 32c 1611–1683,
DSA 32c 1611…1683,
BBÖ 58.01–20,
MÁV 333,001–018
Általános adatok
GyártóMf. d. StEG, Bécs;
Lf. v. Sigl, Bécsújhely;
WLF, Floridsdorf;
MÁV Gépgyár, Budapest
Gyártásban18841900
Selejtezés1945 (DRB)
Darabszám73 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésC
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1286 mm
Indító vonóerő80 kN
Engedélyezett legnagyobb sebesség45 km/h
Ütközők közötti hossz14 973 mm
Hossz8813 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3240 mm
Teljes tengelytávolság3240 mm
Üres tömeg37,3 t
Szolgálati tömeg42,0 t
Tapadási tömeg42,0 t
Legnagyobb tengelyterhelés14,0 t
Fékek
TípusaHardy rendszerű légűrfék
Vonatfűtésgőz
Legkisebb pályaívsugár180/120[1] m
Gőzvontatás
SzerkezetszámMÁV Gépgyár: 45.
JellegC–n2
Szolgálati tömeg szerkocsival72,8
Tengelytávolság szerkocsival10 464 mm
Hengerek
Száma2
Átmérője480 mm
Dugattyú lökethossza610 mm
Állókazán típusaporosz rendszerű, síktúzszekrényes
Gőznyomás12 bar
Tűzcsövek
Száma191 db
Belső/külső átmérője45/50 mm
Hossza4 275 mm
Rostélyfelület1,8 m²
Sugárzó fűtőfelület9,5 m²
Csőfűtőfelület128,25 m²
Teljesítmény480 LE
Tapadósúlyból számított vonóerő65,92 kN
Vezérmű rendszereStephenson
Szerkocsi
TípusaSB/DV: 12
MÁV: d
Szolgálati tömege30,8
Vízkészlet12,0 m³
Tüzelőanyag-készlet6,1 t
A Wikimédia Commons tartalmaz SB/DV 32c sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az SB/DV 32c sorozat a Déli Vasút tehervonati gőzmozdonysorozata volt, melynek egyes példányai a Duna–Száva–Adria Vasútnál is tovább szolgáltak és e vasút államosításával a mozdonyok a MÁV-hoz kerültek, ahol a 333 sorozatjelet kapták.

Szerkezete

[szerkesztés]

Keret és futómű

[szerkesztés]

A 32c sorozatú mozdonyok három hajtott kerékpárral rendelkeztek, melyeket mereven a keretbe ágyaztak. A kerékpárok a hosszkazánt támasztották alá, a hengerek és az állókazán „túllógó” tömeget képeztek, mely a futásminőség szempontjából nem volt előnyös, ekkoriban viszont a C tengelyelrendezésű mozdonyok általános elrendezése volt ez.

Kazán

[szerkesztés]

A mozdonyok kazánjának középvonala nem egészen 2 méterrel a sínkoronaszint fölött helyezkedett el. Az alul 1,19 m széles, 15½ és 16½ mm-es lemezekből álló porosz-, más néven Becker-rendszerű állókazánt a keretek közé húzták be. A 1,37 m átmérőjű hosszkazánt 15½ mm-es folytvas lemezekből szegecselték össze. A hengerkazán tetején elöl egy nagyobb, hátul egy kisebb gőzdómot helyeztek el, a kettő közé a hengeres alakú homoktartály került. A gőzdómokra közvetett terhelésű rugómérleges biztonsági szelepet is felszereltek. A kazánba 191 darab 40/45 mm átmérőjű folytvas tűzcsövet építettek. Az aránylag füstszekrényben helyezték az ún. amerikai rendszerű szikrafogót, míg a kényén egyszerű Prüssmann-rendszerű kivitel volt. A kazánt 2 db Friedmann-rendszerű ún. „restarting” frissgőz-lövettyű táplálta vízzel.

Gépezet

[szerkesztés]

A mozdony két gőzhengere a második kapcsolt kerékpárt hajtotta. A gőzhengerek a kereten belül elhelyezett külső beömlésű beömlésű síktolattyúkkal készültek, melyeket a szintén a kereten belül lévő Stephenson-rendszerű vezérművek szabályoztak. A keresztfejek kétvezetékesek voltak.

Segédberendezések

[szerkesztés]

A mozdonyra két 450 mm átmérőjű Hardy-rendszerű légűrfékhengert szereltek. A féktuskók a mozdony kerékpárjait hátulról fékezte. A féktuskónyomás a tapadási súly 42,6%-a volt. A mozdonyokat gőzfűtési berendezéssel is ellátták.

Szerkocsi

[szerkesztés]

A 32c sorozatú mozdonyokhoz a Déli Vasútnál 12 jellegűként jelölt háromtengelyes szerkocsit kapcsoltak.

A sorozat megőrzött mozdonyai

[szerkesztés]
Pályaszám Gyártási év Jelenlegi állapot Tulajdonos/Telephely
32c 1665 1895 üzemképtelen Technisches Museum Wien / Eisenbahnmuseum Strasshof

Források

[szerkesztés]
  • Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
  • Helmut Griebl, Josef-Otto Slezak, Hans Sternhart, BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938, Verlag Slezak, Wien, 1985, ISBN 3-85416-026-7
  • Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen – Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, alba, Düsseldorf, 1989, ISBN 3-87094-110-3
  • Dieter Zoubek – Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nyílt vonalon / iparvágányon