BART

BART
BART buszok a hűvösvölgyi végállomáson
Típus	közlekedési társaság
Alapítva	1928. február 8.
Megszűnt	1948. augusztus 31.
Jogutód	MÁVAUT
Székhely	Budapest
Iparág	közösségi közlekedés
Nyelvek	magyar
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (később Budapestvidéki Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság, röviden BART) egy 1928–1948 között működő autóbusz-üzemeltető vállalat volt.

Kezdetek

Budapest autóbusz-közlekedését lebonyolító Székesfővárosi Autóbusz Üzem (SZAÜ) új autóbuszai a vártnál jóval lassabban érkeztek meg, ezért ideiglenesen magáncégek bevonásáról döntött a főváros. Ennek keretében 1927. december 28-án Békefy Elemérrel kötöttek hároméves szerződést, és 24 darab vadonatúj pirosra festett Rába LHo típusú busszal megkezdhette működését a Budapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (BART).

Versengés a SZAÜ-vel

A szerződés szerint első járatuk 1928. február 15-én indult el 15-ös jelzéssel a Boráros tér és a Vígszínház között, majd pár nap múlva a 12-es járat is a Vörösmarty tér és a Városliget között. Egy hónappal később 9-es jelzéssel a Krisztina tér és a János Kórház között indult új járat, de ezt már abban az évben megszüntették. A járművek tárolását és karbantartását is saját maguknak kellett megoldaniuk, a kalauzok viszont a SZAÜ alkalmazottai voltak, így a jegybevétel is a SZAÜ-höz került. A BART már az első évében majdnem egymillió pengő bevételt termelt, a SZAÜ pedig próbált úgy módosítani a szerződésen, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljön a BART-hoz képest. Ennek egyik eredménye volt, hogy már 1929 novemberében átvették a jól jövedelmező 12-es busz üzemeltetését az újonnan érkező buszaikkal, az onnan felszabaduló kocsikkal a BART beindította a 24-es és 25-ös kültelki járatokat az Aréna út és Pestújhely, illetve Rákospalota között. Ekkor indult el a 26-os újpesti járat az angyalföldi Agyag utcáig közlekedő 20-as busz folytatásaként Újpest, István térig. 1930 nyarán a kezdetben veszteséges csepeli 8-as járatot is átvették, ami később az egyik legjövedelmezőbb vonal lett. 1931 júliusában egy csődbe ment vállalkozástól sikerült megszerezni a Csepel és Tököl közötti járat üzemeltetésének jogait, amit 202-es menetrendi számmal indítottak el. A korszakra és a BART által üzemeltetett agglomerációs vonalakra jellemző volt a 200-as számtartomány használata, de a korabeli feljegyzések szerint a buszokon sokszor csak az útirányt tüntették fel, a jelzést nem.

Mivel a SZAÜ járművei továbbra is lassan érkeztek, így kénytelenek voltak a BART-tól és az Autótaxitól kölcsönvenni 13 buszt. A hiányzó járművek miatt továbbra is esélytelen volt a BART nélkül szervezni Budapest autóbusz-közlekedését, a helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy a gazdasági világválság első tünetei után a fővárosi cégeknél is megszorításokat vezettek be. 1931. szeptember 10-én a BART bejelentette, hogy 12 évre hajlandó átvenni a SZAÜ működését. A meglepő döntést indokolhatta, hogy nem sokkal korábban szindikátusra léptek az Autótaxival, így a válság kezdetén sikerült stabilizálni a pénzügyi helyzetet, míg a SZAÜ csak az üzemidő csökkentésével és jegyármódosítással próbálkozhatott. A főváros azonban több ponton is megtámadva nem fogadta el az ajánlatot, inkább megkezdték a BSZKRT-tal való egybeolvadás előkészítését. A különböző viszonylatjelzések miatt még született egy megegyezés 1932. május 20-án a SZAÜ és a BART között: a SZAÜ üzemeltette az 1–19 jelzésű járatokat, míg a BART a 20–26 tartományt kapta meg. Ekkor nevezték át a csepeli 8-ast 21-esre és a margitszigeti 6-ost 26-osra.

A BART egy újabb 4 éves szerződésért cserébe vállalta a buszai kékre festését és a főváros címerének feltüntetését. Az új szerződés lehetőséget teremtett a budakeszi 22-es járatcsalád és a hűvösvölgyi 23-as buszok beindításához. A szerződés tartalmazott egy kitételt is, melynek értelmében bármiféle rendkívüli helyzet esetén a BART a járműveit a BSZKRT-nak köteles lett volna ellenszolgáltatás nélkül átadnia.

Kiszorulás a városból

1936. december 31-én lejárt az új szerződés is, amit már nem hosszabbítottak meg, így a BART kénytelen volt átadnia jól jövedelmező buszvonalait, egyedül a 26-os vonalat tarthatták meg, de azt is csak a következő év októberéig. A városi járatok helyett innentől kezdve a környéki járatokkal foglalkoztak, ekkor rengeteg új környéki vonalat indítottak, többek között Hűvösvölgyben körjáratot, Hűvösvölgyből Nagykovácsi, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Óbuda felé, de új járat indult a Dobogókőre, Mogyoródra, Szigetszentmiklósra, Diósdra is. Ennek megfelelően nevüket is megváltoztatták Budapestvidéki Autóbusz Közlekedési Rt.-re. 1937-ben egy rövid ideig kecskeméti helyi járatot is üzemeltettek, 1939-ben pedig még messzebb, Szombathelyen indult új járatuk, de ez is megszűnt 1940 januárjában.

1940 januárjában megvásárolták a Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. összes jármű- és ingatlankészletét, ekkortól számos zsámbéki járatot a BART üzemeltetett, többek között a Széna térről Budakeszin keresztül Zsámbékra, Bajnára, Perbálra, Válra, Herceghalomra, vagy Tinnyére, de új járatok indultak Tatára, Héregre és Piliscsabára is.

1942. szeptember 4-én légitámadás érte a fővárost, majd a szovjet bombázók három nap múlva visszatértek. A BART is egyre több vonalon volt kénytelen leállítani a járműveket és számos vonalon szünetelt a közlekedés.

1943. június 23-án Székesfehérváron indítottak helyi járatokat hét különböző útvonalon. A betűjelzéssel ellátott járatok (A–G) 1944-ben megszűntek.

Megszűnése

A BART 1948. szeptember 1-jén állami irányítás alá került és a MOGÜRT Taxibusz nevet kapta, az 1950-től létező Nagy-Budapesthez kerülő kültelki vonalakat fokozatosan átvette a BSZKRT. Habár a járműparkot sikerült jelentősen fejleszteni, a társaság 1949. június 20-án a MÁVAUT-tal egyesült. Innentől kezdve a budapesti autóbusz-közlekedésben nem vállalt szerepet. Elővárosi járatait a MÁVAUT üzemeltette tovább.

A BART járatai

A táblázatban a járatok időrendi sorrendben vannak feltüntetve. SZAÜ=Székesfővárosi Autóbusz Üzem (1923–1931), BSZKRT=Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. 1923–1949), FAKV=Fővárosi Autóbuszüzem Községi Vállalat (1949–1950), FAÜ=Fővárosi Autóbuszüzem (1951–1967), MÁVAUT=Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme.

Jelzés	Bevezetve	Megszűnt/Átadva	Végállomások és útvonal a járat bevezetésekor
15	1928. 02. 15.	1930. 02. 01. (SZAÜ-nek átadva)	Boráros tér–Ráday utca–Apponyi tér–Váci utca–Vörösmarty tér–Nádor utca–Vígszínház
12	1928. 02. 28.	1929. 11. 15. (SZAÜ-nek átadva)	Városliget–Aréna út–Dohány utca–Károly körút–Deák Ferenc tér–Vörösmarty tér
9	1928. 03. 20.	1928. 11. 05.	Krisztina tér–Déli pályaudvar–János kórház
6	1929. 04. 01.	1932. 06. 29.	Kohári utca–Margit híd–Margitsziget
26	1929. 11.	1930. 01. 31.	Angyalföld, Agyag utca–Balzsam utca–Göncöl utca–Árpád út–Újpest, István tér
24	1929. 11. 30.	1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva)	Andrássy út (Aréna út)–Ajtósi Dürer sor–Erzsébet királyné út–Körvasút út–Székely utca–Gróf Andrássy Gyula út–Gróf Hadik János út–Pestújhely
25	1929. 11. 30.		István út (Aréna út)–Városliget–Erzsébet királyné út–Körvasút sor–Rákos út–Bocskay utca–Széchenyi tér–Batthyány utca–Rákospalota, Pozsonyi út
20	1930. 02. 01.		Keleti pályaudvar–Aréna út–Vágány utca–Szent László út–Széchenyi tér–Lebstück Mária utca–Újpest, Szent István tér
8	1930. 07. 08.	1932. 06. 29.	Boráros tér–Csepeli főút–Csepel, Szent Imre tér
202	1931. 07. 27.	1944. 09.	Csepel, Szent Imre tér–Herminamajor–Szigethalom–Tököl, HÉV-állomás
203	1932. 02. 01.	1944. 04.	Hűvösvölgy–Remeteszőlős–Nagykovácsi, Templom tér
204	1932. 02. 01.	1944. 04.	Hűvösvölgy–Tisza István liget
1932. május 20-ától a SZAÜ az 1–19, míg a BART a 20–26 számmezőből nevezhetik el járataikat. A BART járatai: 20, 21, 24, 25, 26
21	1932. 06. 30.	1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva)	Boráros tér–Csepeli főút–Csepel, Szent Imre tér
26	1932. 06. 30.	1937. 10. 15. (BSZKRT-nak átadva)	Kohári utca–Margit híd–Margitsziget
22	1932. 07. 14.	1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva)	Széna tér–Szépilona–Budakeszi, Gyógyszertár
22A	1932. 07. 30.		Szépilona–Budakeszi, Gyógyszertár
22B	1932. 07. 30.		Széna tér–Szépilona–Szanatórium
23	1932. 07. 30.	1936. 12. 31.	Széna tér–Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom)
23A	1932. 07. 30.	1934. 07. 31.	Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom)
24A	1932. 09. 05.	1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva)	Zugló, Öv utca–Pestújhely (körforgalom)
207	1934. 05. 01.	1937. 09. 10.	Hűvösvölgy–Pilisszentiván–Pilisvörösvár
A BART szerződése 1936. december 31-én lejárt, amit nem újítottak meg. A városi járatokat átvette a BSZKRT. A BART járatai maradnak: 26, 202, 203, 204, 207
200	1937. 01. 01.	1944. 04.	Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom)
201			Hűvösvölgy–Máriaremete
205			Hűvösvölgy–Solymár, községháza
206			Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván
209	1937. 04. 03.	1944.	Horthy Miklós körtér–Diósd, standfürdő
215		1943.	Blaha Lujza tér–Dobogókő
216		1938. 02. 22.	Pestlőrinc, villamosvégállomás–Pestimre központ
243		1944. 04. 30.	Pesterzsébet, Magyar utca–Szigetszentmiklós
246		1943.	Csobánka–Dobogókő
216	1938. 02. 23.	1944. 04. 30.	István kórház–Gyáli út–Nagykőrösi út–Pestimre központ
217		1944. 04. 30.	István kórház–Gyáli út–Nagykőrösi út–Gyál-liget
220	1937. 05. 01.	1944. 08. 31.	Csepel, Szent Imre tér–Herminamajor–Szigetszentmiklós
221		1944. 09.	Csepel, Szent Imre tér–Királyerdő
210	1937. 06. 03.	1944.	Horthy Miklós körtér–Diósd–Érd–Ilka-major
218	1937. 07.	1941. 07.	Garay tér–Mogyoród
219	1937. 07.	1941. 07.	Rákospalota–Mogyoród
–	1937. 08. 01.	1939. 09. 23.	Zugló, Hajtsár utca–Rákosszentmihály–Árpádföld
–	1937. 08.	1937. 09.	kecskeméti helyi járat számjelzés nélkül
230	1937. 09.	1944. 09.	Csepel, Szent Imre tér–Kispest
231		1944. 09.	Csepel, Szent Imre tér–Rákoskeresztúri temető
237		1944. 09.	Rákoskeresztúri temető–Kispest
238		1944. 09.	Nagykőrösi út–Kispest
207	1937. 09. 11.	1944. 04.	Hűvösvölgy–Pesthidegkút–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár–Óbuda, villamoskocsiszín
211	1938. 01.	1943. 04.	Érd, vasútállomás–Érd, Ilka-major
–	1938. 03. 08.	1939. 09. 23.	Pestlőrinc, Szarvas Csárda–Rákoskeresztúri temető
212	1939. 03.	1943. 10.	Érd, Vasútállomás–Érd, Ófalu
236	1939. 04. 01.	1944. 03. 31.	Óbuda, Flórián tér–Bécsi út–Üröm–Pilisborosjenő, községháza
222	1939. 07. 13.	1944. 04.	Széna tér–Budakeszi–Páty–Zsámbék
223	1939. 07. 13.	1944. 04.	Széna tér–Budakeszi–Mány
213	1939. 11.	1941. 07.	Érd, vasútállomás–Sóskút
–	1939. 12. 11.	1940. 01. 20.	szombathelyi helyi járat számjelzés nélkül
A BART 1940 elején átvette a Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. vonalait.
214	1940. 01.	1944. 04.	Pomáz–Csobánka
232		1944. 04.	Zsámbék–Tök–Perbál–Tinnye–Piliscsaba
224		1944. 04.	Széna tér–Vál
225		1943. 04.	Széna tér–Bajna
226		1944. 02.	Széna tér–Perbál
227		1941. 07.	Héreg–Felsőgalla
228		1944. 02.	Héreg–Tata
229		1943. 06.	Széna tér–Héreg
232		1941. 07.	Zsámbék–Piliscsaba
233		1941. 07.	Piliscsaba–Tinnye
234		1941. 07.	Zsámbék–Herceghalom
239		1944. 04.	Zsámbék–Vál
247		1941. 07.	Zsámbék–Tinnye
235	1940. 03.	1941. 11.	Páty–Etyek
240	1940. 12.	1944. 04.	Baracska–Vál
241	1941. 01.	1944. 07.	Soroksár–Alsónémedi–Bugyi–Dabas–Gyón
242			Soroksár–Alsónémedi
208	1941. 03.	1943. 08.	Óbuda–Pilisvörösvár
244			Óbuda–Pilisszántó
245			Pilisvörösvár–Pilisszántó
248	1943. 01.	1944. 09.	Pestszentlőrinc, villamos végállomás–Monor
249			Pestszentlőrinc, villamos végállomás–Vecsés
250	1943. 05.	1943. 08.	Érd Parkváros–Törökbálint
A	1943. 06. 23.	1944.	székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Vasúti pályaudvar
B			székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Defekt csárda
C			székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Máriavölgyi zöldkút
D			székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Úrhidai kereszteződés
E			székesfehérvári helyi járat: Vörösmarty tér–Szentháromság temető
F			székesfehérvári helyi járat: Károly király tér–Oncsa telep
G			székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Szent György kórház
A világháború utáni újraindulás
202	1946. 01. 03.	1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés)	Csepel, Tanácsház tér–Tököl, HÉV-állomás
209			Móricz Zsigmond körtér–Diósd, standfürdő
210			Móricz Zsigmond körtér–Érd, Ilka-major
222			Széna tér–Budakeszi–Zsámbék
223			Széna tér–Budakeszi–Mány
230			Csepel, Tanácsház tér–Kispest
231			Csepel, Tanácsház tér–Rákoskeresztúri temető
237			Kispest–Rákoskeresztúri temető
238			Kispest–Nagykőrösi út
215	1946. 01. 22.	1946. 04. 02.	Blaha Lujza tér–Dobogókő
246			Csobánka–Dobogókő
242	1946. 02. 26.	1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés)	Budapest–Bugyi
241			Budapest–Kerekegyháza
250	1946. 03. 27.		Blaha Lujza tér–Székesfehérvár
200		1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva → 57)	Hűvösvölgy–Pesthidegkút–Máriaremete–Hűvösvölgy (körforgalom)
201		1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva → 57A)	Hűvösvölgy–Máriaremete
203		1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva → N)	Hűvösvölgy–Nagykovácsi, Szabadság tér
204			Hűvösvölgy–Tisza István liget
205	1946. 04. 23.	1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva → S)	Hűvösvölgy–Solymár
206	1946. 04. 23.	1948 előtt	Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván
207	1946. 04. 23.	1948 előtt	Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár
252	1946. 05. 28.	1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés)	Budapest–Újhartyán
226	1946. 06. 25.		Széna tér–Perbál
225	1946. 06. 26.		Széna tér–Bajna
229	1946. 06. 29.		Széna tér–Héreg
213	1946. 07. 15.		Érd, Vasútállomás–Sóskút
208	1946. 09. 05.		Óbuda–Üröm–Pilisvörösvár
244	1946. 09. 05.		Óbuda–Pilisvörösvár–Pilisszántó
245	1946. 09. 05.		Pilisvörösvár–Pilisszántó
214	1946. 11. 04.		Pomáz–Csobánka
212	1946. 11. 20.		Érd, Vasútállomás–Érd Ófalu
206	1948. 07. 01.	1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva → 60)	Kőbányai sörgyár–Városszéli telep–Rákoskeresztúr–Pécel
217		1957. 08. 31. (FAÜ-nek átadva → 21)	Szabadság-hegy–János-hegy
219		1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva → 61)	Rákoshegy, Bocskai utca–Rákoskeresztúr–Rákosligeti temető
223		1948. 08. 31. (BSZKRT-nak átadva → 23)	Boráros tér–Soroksári út–Pesterzsébet, Magyar utca
224		1949. 04. 30.	Pesterzsébet, Kossuth tér–Vörösmarty utca–Klapka utca
234		1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva → 62)	Kőbányai sörgyár–Városszéli telep–Rákoskeresztúr–Rákoscsaba
235		1949. 01. 30. (BSZKRT-nak átadva → 35)	Nagyvárad tér–Üllői út–Pestlőrinc, Béke tér
240		1948. 12. 05. (BSZKRT-nak átadva → 40)	Móricz Zsigmond körtér–Budaörsi út–Budaörs
243		1949. 09. 18. (BSZKRT-nak átadva → 27)	Móricz Zsigmond körtér–Budaörsi repülőtér
201	1948. 07. 12.	1948. 11. 07. (BSZKRT-nak átadva → 47)	Bosnyák tér–Nagy Lajos király út–Füredi utca–Rákosszentmihály–Árpádföld
221	1948. 08. 30.	1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva → 52)	Csepel, Szent Imre tér–Királyerdő
236	1948. 08. 30.	1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés)	Óbuda–Üröm–Pilisborosjenő
A BART 1948. szeptember 1-jén állami irányítás alá került MOGÜRT Taxibusz néven, majd 1949. június 20-án egyesült a MÁVAUT-tal. Járatait fokozatosan átvette a BSZKRT, a MÁVAUT-tól pedig a FAKV, később a FAÜ.

Források

• ↑ A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve: Bánhidai Viktor, Nemecz Gábor, Szedlmajer László, Takács-Boér Gyula, Unzeitig Ákos, Zsigmond Gábor: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve. Budapest: Műszaki. 2016. ISBN 9789631666076