Ugrás a tartalomhoz

Raduč (Lovinac)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raduč
A Szent Illés templom
A Szent Illés templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségLovinac
Jogállásfalu
Irányítószám53244
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság624 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 23′ 57″, k. h. 15° 35′ 06″44.399167°N 15.585000°EKoordináták: é. sz. 44° 23′ 57″, k. h. 15° 35′ 06″44.399167°N 15.585000°E
Raduč weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raduč témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Raduč falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 23 km-re, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 12 km-re nyugatra a Likai karsztmező délkeleti részén, a Velebit-hegység lábánál, a Gospićot Gračaccal összekötő főút mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Raduč egyike a legrégibb likai településeknek, amely már a 14. században feltűnik a korabeli forrásokban Radičevo néven. A török hódítás előtt területe a Mogorovićok, majd valamivel később a Kurjakovićok birtoka volt akik az egyre fenyegetőbb török betörések hatására elhagyták itteni birtokaikat és biztonságosabb vidékre költöztek. 1527-ben kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát a törökök teljesen megszállták Lika területét. A török az elmenekült horvát lakosság helyére új telepeseket, muszlimokat, pravoszláv hitű vlachokat és szerbeket telepített be, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. A betelepítés Ferhád pasa idejében 1575 és 1577 között történt. 1689-ben Marko Mesić pap felkelést robbantott ki és a felkelők egy hónap leforgása alatt felszabadították Lika és Korbávia területét a török uralom alól. A betelepítés második hulláma 1690 és 1692 között történt a Gacka völgyéből és a Zrmanja folyó vidékéről érkezett pravoszláv szerbekkel. Az ezt követő első összeírás szerint 1700-ban a raduči parókia területén összesen 120 ház állt két parókussal. Pravoszláv templomát 1725-ben építették. 1857-ben 1310, 1910-ben 1081 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A jobb megélhetés miatt többen jártak dolgozni Szerbiába, illetve vándoroltak ki Franciaországba, Amerikába és más országokba. A második világháború időszaka hasonlóan a többi a Független Horvát Állam területén élő szerbekhez az usztasa terror időszaka volt. 1941. június 11-én 12 rasoji szerb nemzetiségű férfit öltek meg a falu határában. A partizánegységekből ebben az időben formálódott a nemzeti felszabadító hadsereg. 1941 decemberében a szomszédos Kiken gyűlést tartottak, melynek vezetője a bužimi születésű magas rangú partizánvezér Jakov Blažević volt. Megalakították a nemzeti felszabadító bizottságot és meghirdették a felkelést a nácibarát független horvát állam ellen. Később ilyen bizottságok alakultak több horvát faluban is, melyekhez sokan csatlakoztak. 1944-ben az usztasák visszavonulása után elfoglalták a partizánok, ezzel a térségben véget értek a harcok. 1991-ben lakosságának 89 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még ebben az évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést, melynek szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 12 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.310 850 875 1.015 1.110 1.081 945 909 729 704 724 523 407 336 11 12

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1725-ben épült. Templom többször is súlyos károkat szenvedett. A II. világháború elején az olaszok aknagránáttal találták el. 1949-ben a kommunisták aknázták alá. Első megújítása 1974-ben kezdődött és 1988-ban fejeződött be. 1995. augusztusában a „Vihar” hadművelet során tetőzete leégett és hosszú ideig ki volt téve az időjárás viszontagságainak. Később harangjait is elvitték. Felújítási munkálatai jelenleg is tartanak.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]