Ugrás a tartalomhoz

Krbava (Udbina)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krbava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségUdbina
Jogállásfalu
Irányítószám53236
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség35 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság637 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 36′ 48″, k. h. 15° 40′ 04″44.613215°N 15.667687°EKoordináták: é. sz. 44° 36′ 48″, k. h. 15° 40′ 04″44.613215°N 15.667687°E
SablonWikidataSegítség

Krbava falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 24 km-re, közúton 40 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 12 km-re, közúton 21 km-re északnyugatra, a Korbavamező közepén, az azonos nevű patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai Krbava falu nem azonos a középkori Krbavával, a korbáviai grófság székhelyével, melynek romjai Udbina határában Karaula nevű hegy tetején állnak és ahonnan a grófság székhelyét később az Udbina feletti Gradina nevű hegy tetején állt várba helyezték át. A korbáviai püspökség székhelye sem itt volt, hanem az udbinai Kálváriahegyen, ahol 1829-ben a székesegyház romjait meg is találták. A mai települést csak 1953-óta nevezik Krbavának, mivel a Krbava-patak partján keletkezett amikor a török kiűzését követően 1697-ben pravoszláv vallású vlachokat telepítettek ide, akik később szerbeknek vallották magukat.[2]

A falut korábban Pišaćnak hívták. A fölötte emelkedő Gradina nevű hegyre a középkorban várat építettek. Építtetője valószínűleg a Gusić nemzetség volt amelynek a Korbava ezen részén voltak a birtokaik. A török 1527-ben ezt is elfoglalta és török őrség volt benne egészen 1689-ig a térség felszabadulásáig. Ezután a katonai határőrvidékhez tartozott, de miután jelentősége megszűnt elhagyták és azóta rom. A falunak 1857-ben 719, 1910-ben 631 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1943. február 23-án a bevonuló usztasák húsz, főként idős helyi szerbet gyilkoltak meg, a házakat felgyújtották. 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 37 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
719 774 584 622 635 577 631 602 383 380 328 248 183 134 38 37

(1857-től 1880-ig, valamint 1948-ban Pišač, 1890-től 1931-ig Pisač, 1953-tól Krbava néven.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

Pišać várának csekély maradványai a falu feletti 704 méter magas Gradina nevű hegyen egy nagy kiterjedésű fennsíkon, a Mekinjar – Podlapača útkereszteződés közelében találhatók. Mára a várnak felszíni nyoma nem maradt. Köveit nagy valószínűséggel a környező lakosság hordta el építőanyagnak. Az egykori falak irányára csak a terepalakulatok formájáról lehet következtetni. A vár alaprajza téglalap alaprajzú, északkelet-délnyugati tájolású. Magját egy mintegy öt méter átmérőjű torony képezte, mely a várudvart övező déli fal közepén állt. Kapuja az északnyugati sarokban nyílhatott. A nagy kiterjedésű fennsík közepén álló vár körül, árkolásnak, sáncolásnak nyoma sincs.[5]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]