Ugrás a tartalomhoz

Preszlatince

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Preszlatince (Preslatinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDrenye
Jogállásfalu
Irányítószám31418
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség136 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 18° 19′ 11″45.360000°N 18.319722°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 18° 19′ 11″45.360000°N 18.319722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Preszlatince témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Preszlatince (horvátul: Preslatinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 35, közúton 54 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkság szélén, Kucsance és Galsinc között, a Karašica völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A drenyei plébánia historia domusa szerint a falu már a középkorban is létezett. Írásos forrás ezen a néven nem említi, de 1435-ben Hermánvára tartozékai között szerepel egy „Preznothynch” nevű birtok, a Garaiak birtokai között pedig 1506-ban említenek egy „Presthwotyncz” nevű települést,[2] amely azonos lehet a mai településsel. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a környező településekhez hasonlóan feltehetően a diakovári szpáhiluk része volt. A török kiűzése után 1702-ben „Presznotincze” alakban lakosság nélkül említik.

Az első katonai felmérés térképén „Preszlatincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Preszlatincze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Preslatincze” néven 48 házzal, 226 katolikus és 45 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be.

A településnek 1857-ben 260, 1910-ben 383 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a horvát, 23%-a magyar, 7%-a német, 3%-a szlovák, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 160 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
260 238 221 288 355 383 392 442 425 413 383 288 193 191 159 160

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1933-ban építették. A drenyei plébánia filiája.

Az NK „Slavonac” Preslatinci labdarúgóklubot 1978-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]

DVD Preslatinci önkéntes tűzoltóegylet.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]