Ugrás a tartalomhoz

Bokroshát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokroshát (Zlatna Greda)
A bokrosháti Ökocentrum
A bokrosháti Ökocentrum
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBellye
Jogállásfalu
Irányítószám31328
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség5 fő (2011)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 19″, k. h. 18° 51′ 58″45.722000°N 18.866000°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 19″, k. h. 18° 51′ 58″45.722000°N 18.866000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokroshát témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bokroshát (vagy Bokroshát-puszta, horvátul: Zlatna Greda) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bellyéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 23, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 19 km-re északkeletre Baranyában, a Drávaszög területén a Kopácsi-rét és a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park északi szélén fekszik. A szomszédos Tökössel egy szűk, aszfaltozott út köti össze.

Története

[szerkesztés]

A 19. század közepén keletkezett Hercegszöllős déli, Bokroshát nevű határrészén mezőgazdasági majorként. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A délszláv hatóságok nevét Zlatna Gredára változtatták, melyet azért kapott, mert a környező területből kiemelkedő enyhe dombháton (greda = hát) fekszik. 1941 és 1944 között a település ismét Magyarországhoz tartozott. A megélhetési nehézségek miatt az 1970-es évektől megindult a lakosság elvándorlása. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a horvát, 20%-a magyar, 13%-a jugoszláv, 9%-a szerb, 2-2%-a bosnyák és német nemzetiségű volt. Ekkor 6 házában 12 lakos élt. A falut 1991 szeptemberében megszállták a JNA katonái és a szerb szabadcsapatok. A horvát kormány 1997-ben kelt rendeletével létrejött a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, amely átvette a terület igazgatását A településnek 2011-ben 5 állandó lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 671 443 434 346 57 46 12 5

(1948-tól 1981-ig Hercegszőllős településrészeként, 1991-től önálló településként.)

Gazdaság

[szerkesztés]

A pusztán hagyományosan a mező- és erdőgazdaság és az állattartás képezte a megélhetés alapját. Ma már a vadászat és az ökoturizmus fejlesztése a fő cél. A vadászturizmus fejlesztésére építették a bokrosháti „Zlatna greda” vadászházat. 2000 után a faluba kezdett visszatérni az élet, mely elsősorban az azonos nevű ökocentrumnak köszönhető. A létesítményt az eszéki „Zeleni Osijek” Ökológiai Társaság a település domináns épületének, egy korábbi irodaépületnek ökocentrummá való átépítésével alakította ki. Az Ökocentrum 46 férőhellyel, étteremmel, terasszal, tűzrakóhellyel rendelkezik.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A faluban manapság csak néhány lakos él, így a környező erdők vadvilágának menedéke. Ilyen módon a szarvasok és a vaddisznók akadálytalanul barangolhatnak ebben a csendes és biztonságos környezetben, melyet a természeti szépségek, valamint a Duna közelsége tesz Baranya rejtett gyöngyszemévé.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)