Ugrás a tartalomhoz

Kásád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kásád
horvát (sokác) tájház
horvát (sokác) tájház
Kásád címere
Kásád címere		 Kásád zászlaja
Kásád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterGavallér Istvánné (független)[1]
Irányítószám7827
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség279 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″45.778056°N 18.400833°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″45.778056°N 18.400833°E
Kásád (Baranya vármegye)
Kásád
Kásád
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kásád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kásád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kásád (korábban Kassád, horvátul: Каšad) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. Magyarország legdélebben fekvő települése, nagyjából holtversenyben Beremenddel (Kásád belterületének déli csücske valamivel délebbre esik Beremend belterületének déli szélétől, ám Beremend külterületén található az ország legdélebbi határpontja).

Fekvése

[szerkesztés]

A Villányi-hegységtől délre, Beremendtől 3 kilométerre nyugatra, a magyar-horvát határ közvetlen közelében található, központját az utóbbitól kevesebb, mint 2 kilométer választja el.

A határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: észak felől Siklósnagyfalu, kelet felől a már említett Beremend, nyugat felől pedig Old. Az államhatár túloldalán a legközelebbi település a közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz (Petlovac) tartozó Torjánc (Torjanci).

A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község ma zsáktelepülésnek számít, közúton csak az 5708-as útból nyugatnak kiágazó 57 121-es számú mellékúton érhető el, Beremend központja felől. Siklósnagyfaluval és a határon túli szomszédaival nincs közvetlen közúti kapcsolata, Olddal pedig csak mezőgazdasági utak kötik össze.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Kásád neve a „kosa” képzős személynévből vagy a kása szláv jövevényszóból származik.[3]

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből ismert.

Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.

A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.

Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.

Fényes Elek szerint „Kassád, horvát falu, Baranya vmegyében, a dárdai uradalomban, 700 kath.[katolikus] lak.[lakja], lapályos termékeny határral. Ut.[utolsó] p.[posta] Siklós.”.[4]

A horvátországi háború idején menekültek érkeztek a faluba Petárdáról és Torjáncból. 2022-ben a falu polgármestere, Gavallér Istvánné mesélte el az újságírónak, hogy a falubeliek többeket elszállásoltak, azonban mindenki félt, hogy a szerbek átjönnek, és megtámadják a faluban bujkálókat. Többször átlőttek a határon, de nagyobb atrocitás nem történt.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Trubics János (SZDSZ)[6]
  • 1994–1998: Trubics János (független)[7]
  • 1998–2002: Orsokics István (független)[8]
  • 2002–2006: Orsokics István (független)[9]
  • 2006–2010: Orsokics István (független)[10]
  • 2010–2014: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Gavallér Istvánné (független)[13]
  • 2024– : Gavallér Istvánné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
281
273
285
264
260
278
277
279
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: magyar 62,3%, cigány 1,1%, horvát 33,7%, ismeretlen, nem válaszolt 3,4%. [14]

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus 84,4%, református 4,2%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez 5,0%, ismeretlen, nem válaszolt 5,3%.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,4%-a magyarnak, 44,2% horvátnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 6,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 7,2%, nem nyilatkozott 6,8%.[15]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 33,1% horvátnak, 2,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,7% volt római katolikus, 4% református, 1,1% egyéb keresztény, 7,2% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A közúton elérhető Magyarország legdélebbi pontját jelölő kopjafa Kásád határában. A tényleges legdélebbi pont e kopjafától még délebbre található

1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kásád története [archivált változat] [archiválás ideje: 2019. április 13.]  Archivált másolat. [2011. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  4. ↑ Kassád. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Amikor legutóbb lőttek a szomszédban: a délszláv háború hagyatéka. szabadeuropa.hu. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
  6. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  8. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  10. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  13. ↑ Kásád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  14. ↑ a b KSH adatbázis
  15. ↑ Kásád Helységnévtár
  16. ↑ Kásád Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kásád&oldid=27433505”