Ugrás a tartalomhoz

Töttös

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Töttös
Árpádházi Szent Erzsébet-templom
Árpádházi Szent Erzsébet-templom
Töttös címere
Töttös címere
Töttös zászlaja
Töttös zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterMécs Péter (független)[1]
Irányítószám7755
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség538 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 32′ 34″45.914780°N 18.542900°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 32′ 34″45.914780°N 18.542900°E
Töttös (Baranya vármegye)
Töttös
Töttös
Pozíció Baranya vármegye térképén
Töttös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Töttös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Töttös (németül: Tiedisch, horvátul: Titoš[3]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban, Mohácstól délnyugatra, Bóly és Bezedek között.

Története

[szerkesztés]

Az oklevelek 1289-ben említették először, Tuteus néven, majd 1302-ben Thutheus, 1321-ben Thuteus, 1328-ban Theuteus, 1339-ben Teuteusként említik. Töttös település a szársomlói uradalom tartozéka volt.

1289-ben Ormándi János fia Miklós birtoka volt, aki fiúutód híján vejét, Deniper fia Istvánt adoptálta, s ráhagyta Töttöst. 1321-ben Zombor fia Dénes itteni birtoka felét zálogba adta 14 báni dénár M-ért (1 M=6 pesa)[Pérai] Morouth fia Mátyásnak, s mivel nem váltotta vissza, 1321-ben Mátyásé lett. 1324-ben Dénes töttösi és esztyéni birtoka bírság fejében az országbíróra szállt, akitől Citói Beke fia István mester váltotta vissza 60 M-ért. 1228-ban Beke fia István töttösi szerzett birtokrészeit cserébe adta Ormándi Deniper fia Istvánnak és fiainak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Wéber József (független)[4]
  • 1994–1998: Wéber József (független)[5]
  • 1998–2002: Wéber József (Kulturális Egyesület)[6]
  • 2003–2004: Bayer József (Magyar-Német Kulturális /Barátsági/ Egyesület Töttös)[7]
  • 2004–2006: Dr. Weiszbart József (független)[8]
  • 2006–2007: Dr. Weiszbart József (független)[9]
  • 2007–2010: Engert Ferenc (független)[10]
  • 2010–2014: Engert János (független)[11]
  • 2014–2019: Engert János (független)[12]
  • 2019–2024: Engert János (független)[13]
  • 2024– : Mécs Péter (független)[1]

Az 1998. október 18-án megtartott polgármester-választás érdekessége volt a településen, hogy a hat jelölt közül három is egyazon jelölő szervezet (egy helyi egyesület) színeiben indult egymás ellen. Megismétlődött ez a különös helyzet négy évvel később is: 2002. október 20-án csak két jelölt indult a polgármesteri székért, de mindkettejüket a helyi Magyar-Német Egyesület jelölte. Ehhez hasonló esetre kevés másik példa ismert a hazai választástörténetben (ilyen duplázásra pedig egy sem); 1994-ben az egész országban négy településen (Máriakálnokon, Sárszentmihályon, Szaván és Úriban) jegyeztek fel ilyesfajta kettős jelölést.

2002-ben ráadásul nemcsak a kettős jelölés miatt válhatott emlékezetessé a polgármester-választás, de amiatt is, hogy a szavazás napjának estéjén nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a névjegyzékben szereplő 481 helyi választópolgár közül 308 fő ment szavazni, nyolcan érvénytelen szavazatot adtak le, a kereken 300 érvényes szavazat pedig pont fele-fele arányban oszlott meg a két aspiráns, Bayer József és dr. Weiszbart József között.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2003. április 27-én tartották meg; ezúttal is azonos civil szervezet támogatását bírta mindkét jelölt, de a jóval magasabb részvételi arány, kis különbséggel ugyan, de Bayer Józsefnek kedvezett jobban.[7]

A helyi közélet megosztottsága bizonyára nem múlt el az eredményes polgármester-választás után, mert a képviselő-testület mintegy egy évi működés után feloszlatta magát,[15] így 2004. augusztus 1-jén újabb időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Töttösön. A választáson az addigi faluvezető, Bayer József is elindult (ekkor is a helyi kulturális egyesület jelöltjeként, amely szervezet ezúttal is egyszerre két ellenjelöltet támogatott), de dr. Weiszbart József (immár függetlenként) egymaga is közel 64 %-os eredményt ért el.[8]

A következő önkormányzati ciklus első negyede után nem sokkal, 2007. december 16-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani Töttösön,[10] aminek oka ezúttal az előző polgármester lemondása volt.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
590
591
570
532
540
530
535
538
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosságának 6,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 0,8% horvátnak, 14,6% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,7%, református 3,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,5% (16,1% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 19,1% németnek, 1,1% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,2% ukránnak, 0,2% horvátnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 1,7% református, 0,2% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. horvát név
  4. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. a b Töttös települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. a b Töttös települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  9. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. a b Töttös települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 16. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  11. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  12. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  13. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  14. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  15. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  16. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  17. Töttös Helységnévtár
  18. Töttös Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]