Csonkamindszent
| Csonkamindszent | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Mónika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7940 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 180 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 12″, k. h. 17° 57′ 56″46.053219°N 17.965561°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 12″, k. h. 17° 57′ 56″46.053219°N 17.965561°E | |||
 Csonkamindszent
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Csonkamindszent weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkamindszent témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csonkamindszent község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szigetvártól keletre fekszik, közvetlenül Szentlőrinc északnyugati szomszédságában. A további szomszédos települések: északkelet felől Helesfa, délnyugat felől Kacsóta, északnyugat felől pedig Dinnyeberki.
Megközelítése
[szerkesztés]Közigazgatási területének déli szélén elhalad a 6-os főút jelenlegi és régi nyomvonala is [utóbbi ma alsóbbrendű mellékútként számozódik, 5811-es útszámmal], belterülete azonban csak egy jó másfél kilométeres letéréssel érhető el, a 66 111-es számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti (bár a községhatára közelében halad el a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal nyomvonala is), a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Szentlőrinc vasútállomás, mintegy 4 kilométerre délkeletre.
Története
[szerkesztés]Az Árpád-kori településnek már 1183-ban említették az oklevelek az Okor vize melletti, Mindenszentekről elnevezett monostorát, Okur alakban írva. A monostor kegyura az oklevél szerint a Szalók nemzetségből (Györffy György szerint inkább a Kán nemzetségből való Baya volt, mivel a Baya személynév inkább a Kán nemzetségre volt jellemző).
1181 előtt a Szák nemzetségbeli Pál a monostornak adományozta Töttös (Szentegyed) föld felét. Az apátságnak volt birtoka még Sámod mellett, Kisszentmárton területén, Gyürü földtől keletre a mai Csonkamindszent területén is, ahol a monostor is állt. 1333-ban a monostor apátja egy fertó pápai tizedet fizetett. A tizedlajstromban Boldogasszonyfa mellett sorolták fel, tehát Boldogasszonyfa Csonkamindszent mellett feküdt, ahol a kápolnától délnyugatra eső telken 1957-ben a lakosság még a kolostorépület alapfalairól is tudott.
A települést 1554-ben említették először a mai „Csonkamindszent” nevén, nevét akkor Chonta Mindzenth-nek írták. Az ősi magyar falu előző neve Okor-, vagy Okormindszent volt.
Határában az Árpád-korban álló bencés apátság a török hódoltság alatt pusztult el.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ropoli László (független)[3]
- 1994–1998: Ropoli László (független)[4]
- 1998–2002: Ropoli László (független)[5]
- 2002–2006: Ropoli László (független)[6]
- 2006–2010: Szabó Mónika (független)[7]
- 2010–2014: Szabó Mónika (független)[8]
- 2014–2019: Szabó Mónika (független)[9]
- 2019–2024: Szabó Mónika (független)[10]
- 2024– : Szabó Mónika (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 159 | 158 | 157 | 142 | 155 | 182 | 185 | 180 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,2%, felekezeten kívüli 26,7% (12,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% horvátnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 4,9% református, 0,5% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1902-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Baranyavármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)[halott link]
- ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Csonkamindszent Helységnévtár
- ↑ Csonkamindszent Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]Csonkamindszent Önkormányzatának honlapja
