Csebény (Magyarország)
| Csebény | |||
 | |||
| Második világháborús emlékmű | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Borsós József Mátyás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7935 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″46.189167°N 17.925833°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″46.189167°N 17.925833°E | |||
 Csebény
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Csebény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csebény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csebény (németül: Tschewing) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szigetvártól északkeletre – légvonalban mintegy 16, közúton körülbelül 20 kilométerre –, Horváthertelend északi szomszédjában fekvő község, a szigetvári járás egyik legészakibb fekvésű települése. Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es főút felől érhető el, a Szentlászlót és Almamelléket Ibafával összekötő 66 117-es útról leágazva, a 66 127-es, majd pedig a 66 133-as úton.
Története
[szerkesztés]Az ismert történelmi forrásokban Csebényt legkorábban 1211-ből, majd 1466-ból említik, Chebe alakban. A középkorban a szomszédos – tőle nem sokkal északra fekvő, ma pusztának számító – Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis 1332-1335 között ez utóbbit templomos helyként írták össze. 1542-ben Szabás plébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény a török hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.
1738-ban a település III. Károly király adományaként Horváth Dániel tulajdonába került. A Horváth-család a falut nem jobbágytelepülésként kezelte, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak megfelelőek voltak. Lényeges változást Csebény életében is az 1848-ban kimondott, majd 1853-ban császári nyílt paranccsal elrendelt jobbágyfelszabadítás hozott.
A második világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotó németek nagy részét kitelepítették. A rendszerváltás után önálló községi jogállást kapott, igazgatását az Szentlászlóval közös körjegyzőség látja el.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bóta András (független)[3]
- 1994–1998: Bóta András (független)[4]
- 1998–2002: Biswurm Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Biswurm Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Biswurm Sándor (független)[7]
- 2010–2014: Biswurm Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Biswurm Sándor (független)[9]
- 2019–2024: Borsos Viktor (független)[10]
- 2024– : Borsós József Mátyás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 96 | 91 | 98 | 87 | 105 | 70 | 76 | 74 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 4,3%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 14% (19,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,4% horvátnak, 11,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 4,3% református, 1,4% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[12]
Címerének leírása
[szerkesztés]Pajzs: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalásszal.
Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.[13]
Takarók: mindkét oldalon kék-arany.
Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu elején található faragott „üdvözlőkapu”.
- Helytörténeti gyűjtemény az egykori kultúrházban.
- Faragott Szent Vendel-szobor a falu központjában.
- Világháborús emlékmű a buszfordulónál kialakított parkban.
-
Üdvözlőkapu -
Trianoni emlékmű -
Harangláb a faluházzal a háttérben -
Fő utca, részlet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Csebény Helységnévtár
- ↑ Csebény Helységnévtár
- ↑ A heraldikai leírásokban a címertani bal és jobb oldalak mindig ellentétesek a nézeti képpel, ugyanis a címertan szabálya értelmében mindig a címeres pajzsot viselő harcos szemszögéből írjuk le a címert. Esetünkben ezért jobbra fordult a sisakdíszben megjelenő szarvas!
