Ugrás a tartalomhoz

Nagyárpád

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyárpád
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Nagyárpád (Pécs)
Nagyárpád
Nagyárpád
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″46.040833°N 18.247222°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″46.040833°N 18.247222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyárpád témájú médiaállományokat.
A nagyárpádi Szent Mihály templom

Nagyárpád Pécs egyik déli városrésze, mely 1955-ig önálló község volt. Postavölgytől északkeletre, az 57-es főúttól délre fekszik. Tengerszint feletti magassága 130-140 méter.[1]

Története

[szerkesztés]
Az első világháborúban hősi halált halt nagyárpádiak emléktáblája a helyi Szent Mihály-templom falán.

A település története a faluval szemközti háromszög alakú dombon kezdődött. Első lakói, az ún. Somogyvár–Vinkovci-kultúra emberei a korai bronzkorban jelentek meg i. e. 1900 körül.[1] Dióstetői erődített telepük a kor egyik dél-dunántúli központja volt (a helyiek ma is Diós tetőnek nevezik). A korai bronzkorból származó központi település teljes feltárása 1963 és 1967 között történt meg, leletei korszakalkotó fontosságúak.[2]

A 14. század elején a területen két Árpád nevű falu létezett egymás mellett és mindkettőnek külön temploma volt.[3] A török hódoltság végén már csak a mai Nagyárpádot jegyezték fel az adóösszeírásokban, a hódoltság végére azonban ez is elnéptelenedett. 1724 előtt kezdett ismét benépesedni délszlávokkal.[1] Rövidesen németek is megtelepedtek itt, a délszlávok pedig elköltöztek.[1]

A 21. század elején családi házas városrész.[1]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A mai helységnévben lévő Árpád szóra a honfoglaló magyarok fejedelmére emlékeztet.[4] A név Nagy- előtagja pedig úgy alakult ki, hogy mikor 1898-ban egységesítették a településneveket, akkor találtak még egy Árpád nevű falut Bihar megyében. Ezért a falu elöljárói Nagyárpádnak nevezték el a települést. Györffy szerint a magyar vezérek Pannonia elfoglalása után, 900-ban telepedtek meg véglegesen egy-egy folyó partvonalánál. Árpád vezér téli szállását Pécs mellett választotta ki, míg nyári szálláshelye, mint arról Anonymus is tudat (tudósít) a Csepel-szigeten feküdt.[5][1] Természetesen Árpád unokaöccsének, Szabolcsnak (a későbbi fejedelemnek) ugyancsak Pécs közelében, a mai Mecsekszabolcs területén jutott téli szálláshely. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Pécs melletti Megyert ugyancsak Árpád szálláshelyének tartjuk.

Tömegközlekedése

[szerkesztés]
  • 41: Reménypuszta → Nagyárpád → Főpályaudvar
  • 41Y: Főpályaudvar – Nagyárpád – Reménypuszta
  • 42: Főpályaudvar – Nagyárpád
  • 42Y: Főpályaudvar – Nagyárpád
  • 43: Főpályaudvar – Nagyárpád – Reménypuszta
  • 142: Nagyárpád – Fagyöngy utca

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 13. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  2. ↑ www.archeo.mte.hu, A Dél-Dunántúl kora bronzkori története (2007–2010, OTKA 68548). [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  3. ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 271. p.
  4. ↑ FNESZ. 1978. 63. p. Árpádhalom alatt!
  5. ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 32, 33, 34, 316.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyárpád&oldid=27561362”