Öskü
Öskü | |||
Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Várpalotai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Siki József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8191 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2150 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 48,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 04′ 19″47.160839°N 18.071950°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 04′ 19″47.160839°N 18.071950°E | |||
Öskü weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Öskü témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Öskü (szlovákul: Eška[3]) község Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Öskü Veszprémtől 15 kilométerre, Várpalotától 8 kilométerre, a Keleti-Bakony délkeleti lejtőin helyezkedik el.
Legfontosabb útvonala a 8-as főút, központján a 8214-es út halad végig. Közigazgatási területét érinti még, annak keleti határszélén a Lepsénytől Pétfürdőig húzódó 7207-es út is.
Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt; Öskü megállóhely a központ keleti szélén helyezkedik el, a 8214-es út vasúti kereszteződésénél.
Története
[szerkesztés]A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.
Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.
1947-ben a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Harnos László (független)[4]
- 1994–1998: Gyapay Zoltán (Fidesz)[5]
- 1998–2002: Gyapay Zoltán (Fidesz)[6]
- 2002–2006: Gyapay Zoltán (Fidesz)[7]
- 2006–2010: Gyapay Zoltán (Fidesz-KDNP)[8]
- 2010–2014: Gyapay Zoltán Tamás (független)[9]
- 2014–2019: Ángyán Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Ángyán Tamás (független)[11]
- 2024– : Siki József (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 2230 | 2193 | 2211 | 2176 | 2184 | 2155 | 2150 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 3,5%, evangélikus 18,7%, felekezeten kívüli 8,7% (26,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak és szlováknak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,9% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 3,1% református, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (45,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ösküi kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna)
- A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.
- 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.
- Tasner Antal szülőháza
- A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.
- Szentháromság-szobor
- Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.
- Szent Anna-szobor
- Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.
- Római katolikus templom
- A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.
- Evangélikus templom
- A templom 1785-1786 évben épült.
- 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala
- Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.
További tudnivalók
[szerkesztés]Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek többnyire a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de akadnak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra kiépített, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.
Források
[szerkesztés]- OMF: Veszprém Megye Műemlékjegyzéke ISBN 963-512-075-3
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
- Kirándulás Magyarország legősibb körtemplomához- Öskü Átutazófilm
Képgaléria
[szerkesztés]-
Öskü faluközpontja
-
Öskü faluközpontja
-
A kerektemplom a falu felől
-
A kerektemplom és a katolikus templom együtt
-
A falu látképe a kerektemplom felől, a háttérben a Bakony hegyei magasodnak
-
Öskü bölcsődéje a templomtoronnyal
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Öskü Helységnévtár
- ↑ Öskü Helységnévtár