Ormos (település)
Ormos (Vrhovljan) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Muraszentmárton |
Jogállás | falu |
Alapítás éve | 1478 |
Polgármester | Franjo Makovec |
Irányítószám | 40313 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 260 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″46.527000°N 16.375000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″46.527000°N 16.375000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ormos (korábban Vorhoblyan, majd Verhovlán, horvátul: Vrhovljan, németül: Ober Sankt Martin), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól alig fél km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A csáktornyai uradalomhoz tartozott, mely 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek.
1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " VERTHOLÁN, vagy Verhovlán. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Mártonnak szomszédságában, és annak filiája; határja meglehetős."[2]
1910-ben 195, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 336 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Kápolnája.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.