Ugrás a tartalomhoz

Kerkafalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kerkapéntekfalu szócikkből átirányítva)
Kerkafalva
A kerekfalvai református templom
A kerekfalvai református templom
Kerkafalva címere
Kerkafalva címere		 Kerkafalva zászlaja
Kerkafalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterMácsek Attila (független)[1]
Irányítószám8973
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség122 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 13″, k. h. 16° 29′ 11″46.770269°N 16.486419°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 13″, k. h. 16° 29′ 11″46.770269°N 16.486419°E
Kerkafalva (Zala vármegye)
Kerkafalva
Kerkafalva
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkafalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerkafalva Zala vármegye északnyugati csücskében, a Lenti járásban fekvő aprófalu. Önkormányzata Csesztregen működik.

Közlekedés

[szerkesztés]

A település a Csesztreg–Bajánsenye közt húzódó, nemzetközi forgalmat is bonyolító 7416-os út mentén fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyik Csöde, a másik, a 7417-es út a Vas vármegyei Szatta–Nagyrákos felé. Autóbusz-összeköttetésben áll Lentivel és Zalaegerszeggel.

Története

[szerkesztés]

1289–1291-ből dokumentum őrzi Penetekfolua nevét. Ez a településnév személynévből származik, a régi személynévadás egyik sajátossága volt a hét valamelyik napjáról való elnevezés. A másik községnév a szláv eredetű német népnevünkkel kapcsolatos, amelyet egykori német lakóiról kapott. 1379-ben említik „Pintekfalua” nevét, 1387-ben pedig „Nemetfalu”-ét. Az ikerfalu szerepelt az úgynevezett Hétkutas falvak között 1381-ben, mint Nemetfalwa.

A 14. században az alsólendvai Bánffy család birtokai között találjuk, mintegy három évszázadig. A család magvaszakadt akkor, a leányágon öröklő Nádasdyak java közé került 1644-ben. A Nádasdy Ferencen végrehajtott ítélet után (a Wesselényi-összeesküvésben vétkes főurat fő- és birtokvesztésre ítélték) a kincstári javak közé került a birtokot az Eszterházyak szerzik meg a 17. század végén. Utolsó birtokosa herceg Eszterházy Pál volt. Kerkapéntekfaluban 1935-ben az 1642 holdon 218 fő, míg Kerkanémetfaluban 863 holdon 301 fő lakott. Kerkanémetfaluban volt a református elemi iskola.

A két település a reformáció zalai bástyájának számított: a lakosság 80%-a református vallású volt. Egykori lakói a 16. századtól a reformációt követő egytelkes nemesek voltak. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel.

A II. világháborúban 13 lakóját veszítette el a kis település.

1943-ban Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Hozzátartoznak Pusztaszentpéter és Szatt külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nemes Kálmán (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Nemes Kálmán (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Nemes Kálmán (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Nemes Kálmán (független)[6]
  • 2006–2010: Nemes Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Nemes Kálmán (független)[8]
  • 2014–2019: Nemes Kálmán (független)[9]
  • 2019–2024: Nemes Kálmán (független)[10]
  • 2024– : Mácsek Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
100
101
94
99
121
119
122
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,5%, német 4,54%. A lakosok 33%-a római katolikusnak, 37,7% reformátusnak, 3,77% evangélikusnak, 3,77% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 32,2% református, 0,8% evangélikus, 9,9% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Kerkafalva Helységnévtár

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerkafalva&oldid=27579295”