Pula (Magyarország)
| Pula | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jáger István Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8291 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 162 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″46.997169°N 17.645711°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″46.997169°N 17.645711°E | |||
 Pula
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Pula weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pula témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Pula (németül Pulau) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Balaton-felvidéket a Déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban, a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, Veszprémtől 25 kilométerre nyugatra fekszik. A főútba itt torkollik bele észak felől, Ajka irányából a 7309-es út, ezen az úton Ajka mintegy 20 kilométer távolságban érhető el. Pula az Eger-séd (Eger patak) völgyének legkeletibb települése.
Története
[szerkesztés]Határában kora vaskori, Árpád-kori településnyomok találhatóak. A falu közelében állt a 13. században alapított tálodi monostor, amely a 16. században elnéptelenedett, majd a török veszély miatt felrobbantották. Pula első írásos említése 1357-ből származik (Pola); ekkor a Rátóti család birtoka volt. A 16. századtól elnéptelenedett. A község lakossága 70-80%-ban német nemzetiségű, őseiket az Esterházy család hívta be 1746-ban. A község arculata ma is őrzi a német építészeti hagyományokat, az udvart lezáró, keresztben álló pajtákat.
Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Reményi Antal (független)[3]
- 1994–1996: Reményi Antal (független német kisebbségi)[4]
- 1996–1998: …
- 1998–2002: Kertész Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Kertész Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Kertész Lajos (független)[7]
- 2010–2014: Kertész Lajos (független)[8]
- 2014–2019: Szenger István Bálint (független)[9]
- 2019–2024: Szenger István Bálint (független)[10]
- 2024– : Jáger István Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 195 | 196 | 194 | 186 | 178 | 168 | 162 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 32,8% németnek, 3,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,2%, evangélikus 6,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,6% (11,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 32,6% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 3,9% evangélikus, 1,7% református, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az Öcs felé vezető út mellett ritka természeti kincset, olajpalát (alginit) bányásznak. Munka közben több millió éves állatmaradványokra, többek között egy ősorrszarvú 3 méter hosszú csontvázára találtak.
- Kráter kőpark geológiai bemutatóhely és tanösvény a 77-es út mentén, falu nyugati végén, a temető mellett. [1]
- Esterházy-híd, régi kőhíd az Eger-víz felett a 77-es út mellett déli irányban, a Kráter kőpark vonalában. [2]
- A római katolikus templomot Eszterházy Károly gróf megbízásából Fellner Jakab építette barokk stílusban 1797-ben. A barokk stílusú Szent Flórián kápolna 1773-ban épült, 1993-ban szépen helyreállították.
- A község történetét a falumúzeum helytörténeti gyűjteménye mutatja be a Fő u. 35. szám alatt. Gazdag a község kulturális élete. A katolikus templomban komolyzenei hangversenyeket rendeznek. Megemlékeznek a Flórián és a Szent Ignác napról.
- Az elmúlt években részt vettek a júliusi Művészetek Völgye rendezvényeiben.
- Tálodi kolostorrom
- Népi lakóházak
Képgaléria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Pula Helységnévtár
- ↑ Pula Helységnévtár
