Ugrás a tartalomhoz

„Tihany” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Település forma közigazgatásilag megváltozott Tihany hivatalosan városnak minősül Veszprém megye részeként a Balatonfüredi járásban.
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Város jogilag
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
8. sor: 8. sor:
| megye = Veszprém
| megye = Veszprém
| járás = Balatonfüredi
| járás = Balatonfüredi
| rang = község
| rang = Város
| polgármester = Tósoki Imre ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”19önkvál”></ref>
| polgármester = Tósoki Imre ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”19önkvál”></ref>
| irányítószám = 8237
| irányítószám = 8237

A lap 2020. december 19., 10:46-kori változata

Tihany
Tihany címere
Tihany címere
Tihany zászlaja
Tihany zászlaja
Becenév: a Balaton ékszerdoboza
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
JogállásVáros
PolgármesterTósoki Imre (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8237
Körzethívószám87
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1338 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség50,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 17° 52′ 45″46.908911°N 17.879231°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 17° 52′ 45″46.908911°N 17.879231°E
Tihany (Veszprém vármegye)
Tihany
Tihany
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Tihany weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihany témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tihany Város Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.[4]

Földrajz

Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.[5]

A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A terület a BakonyBalaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, „amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára.” – írják róla a geológusok. A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40–50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a környéken.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor pannoniai népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.

1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt.

Tihany az 1960-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.[5]

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelynek csoportjait („bandáit”[6]) a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak. Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyenjáró nevet viselte.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kántás Vince (KDNP)[7]
  • 1994–1998: Bors István (független)[8]
  • 1998–2002: Bors István (független)[9]
  • 2002–2006: Bors István (független)[10]
  • 2006–2010: Tósoki Imre (független)[11]
  • 2010–2014: Tósoki Imre (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2019: Tósoki Imre (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019-től: Tósoki Imre (Fidesz-KDNP)[1]

Gazdaság

A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tó és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

A település életében régóta fontos szerepet játszik a levendulatermesztés, az 1930-as években a levendulaolajat még a tőzsdén is jegyezték. Tihanyban egészen az 1960-as évekig zajlott nagyipari lepárlás, de aztán több évtizedre megszűnt. A 20. század elején ismét megnőtt az érdeklődés a levendula iránt, manufaktúrák, kisebb vállakozások jöttek létre, amelyek kozmetikai, gyógyászati és gasztronómiai termékeket állítanak elő a növényből. 2019-ben egy új, nagy kapacitású ipari lepárlót is átadtak.[14]

Közlekedés

A Kossuth Lajos nevű komp Tihany és Szántód között

Tihany közúton észak felől, a Balaton északi partján vezető 71-es főút felől érhető el, annak a 42,600-as vagy a 43,400-as kilométerszelvényénél lévő elágazások felől. [Mindkét helyen a 7117-es út ágazik ki, illetve torkollik be a 71-esbe: ez az út kanyarog végig az egész Tihanyi-félszigeten, a település központjától délre egy átkötéssel (71 122-es út, Fürdőtelepi út).] Dél felől Szántódról komppal közelíthető meg.

Vasúti kapcsolata nincs (bár régebben az aszófői vasútállomás neve Aszófő-Tihany vasútállomás volt), autóbusszal Balatonfüred felől érhető el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2024 között
Lakosok száma
734
893
848
1027
1310
1493
1368
1381
1238
1338
1870189019201941196019902011201420222024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 8,8%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,6% (22,4% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességek

A Tihanyi apátság
A tihanyi kálvária

Tihany legjelentősebb épületegyüttese a dombtetőn álló tihanyi apátság. 1055-ben alapította I. András király, akinek a síremléke a romanikus stílusú altemplomban található; alapítólevele az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék. A ma látható, 1752-ben felépült barokk stílusú kéttornyú templom a település jelképévé vált.

Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé. Itt található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (parasztgazda háza és halászcéh háza). Az Ófalu nevezetességei közé tartozik még a fazekasház, a református templom és harangláb, valamint a kálvária. A Babamúzeumban népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók.

A Balaton partján áll az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet épülete, József főherceg egykori nyaraló kastélya, valamint az egykori Sport Szálló épülete. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik; ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.

A Tihanyi-félsziget látnivalói közé tartoznak a barátlakások és az Óvár-hegy földsáncrendszere.

Személyek

A tihanyi várban kezdte 1584-ben katonai pályáját Wathay Ferenc költő, festő, végvári vitéz.

Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is; a település részét képező Sajkodon élt néhány évig Németh László, itt vendégeskedett Szabó Lőrinc. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.

Németh Magda, Németh László író lánya Sajkodról:

Sajkod kis település a tihanyi félsziget nyakában, a Csúcs-hegy tövében, széles kilátással a Nagy-Balatonra. Nemcsak fekvése kivételes, de flórája is egészen egyedülálló az országban, valamelyest mediterrán. […] A Csúcs-hegyről – amely néhány perces kapaszkodó Sajkodtól – látható a Tihanyi Apátságon túl megcsillanó Füredi-öböl, a falu a Belső-tóval, a híres levendulás a környező erdőkkel, az egész Nagy-Balaton s a hegy tövében meghúzódó, az ötvenes években csupán néhány házikóból álló telep, hátterében pedig Aszófő község. A gyógyfüvekben gazdag növényzet illata, a mélységes csend meghitté tette a hegyoldal hangulatát.

Testvérvárosai

Képek

Jegyzetek

  1. a b Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. a b c d Helyi önkormányzat | Tihany. (Hozzáférés: 2022. november 8.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Járástörténelem: évszázadok és változások (magyar nyelven). Zalai Hírlap Online – zaol.hu, 2013. február 25. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  5. a b Tihany története (magyar nyelven). Tihany, 2009. december 17. [2010. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  6. A látott hal háza - Tihanyban. ÉpítészFórum. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
  7. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  9. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  10. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  11. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  12. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  13. Tihany települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  14. Új levendulalepárló üzemet nyitottak Tihanyban. Hírado, 2019. július 15. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
  15. Tihany Helységnévtár

Források

További információk

Sablon:Veszprém megye helységei