Várhely
A településen világörökségi helyszín található |
Várhely (Sarmizegetusa) | |
A polgármesteri hivatal épülete | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Várhely |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 337415 |
SIRUTA-kód | 91063 |
Népesség | |
Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 30′ 55″, k. h. 22° 46′ 57″45.515257°N 22.782541°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 55″, k. h. 22° 46′ 57″45.515257°N 22.782541°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Várhely (románul Sarmizegetusa, korábban Gradiște, németül Burgort, latinul Ulpia Traiana, Colonia Dacica, Sarmizegetusa) falu Romániában, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Hátszegtől 17 km-re délnyugatra, a Vaskapu keleti előterében fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a határában látható romokról kapta. Román elnevezése a dákok királyi székhelyének nevéből való.
A dákok királyi városának elnevezése eredeti alakjában nem ismert. Görögök, illetve rómaiak saját hallásuk szerint rögzítették a szóban forgó település nevét. Fél tucatnyi, eltérően lebetűzött változat ismert belőle. Ptolemaiosz könyvében például a hely megnevezése Zarmizegethousa (Ζαρμιζεγεθουσα), latin forrásokban Sarmizegetusa (feliratokon), Sarmategte (Tabula Peutingeriana), Sarmazege (Ravennai Névtelen Geográfus).
A szóban forgó név tartalmát többen próbálták megfejteni, úgy tűnik, nem sok sikerrel. A dákok nyelvét indoeurópai nyelvekkel, például a szanszkrittal vetették össze.
Gheyn szófejtése szerint Sarmizegetusa jelentése Meleg folyó városa. – Zarmi (szanszkrit gharma: meleg) és zeget (szanszkrit sarjana, baktriai harezâna: folyik). A várost, állítja a szerző, a közeli Sargetia (Sztrigy) folyóról nevezték el a dákok.
Tomaschek szerint Sarmizegetusa értelme: Élet világával fényeskedő palota. – Zarmya (szanszkrit harmya: palota), zegeth (szanszkrit jagat, jigat: megy, mozgékonyság, élet világa) és usa (fényt árasztó, égő).
Története
[szerkesztés]Ősidők óta lakott település. A rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Az egykor gazdag város a rómaiak 3. századi kivonulása után a népvándorlás viharának esett áldozatul.
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1043, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
1992-ben társközségeivel együtt 1544 lakosából 1535 román, 6 magyar és 3 német volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Határában húzódnak a rómaiak által a 2. században épített Ulpia Traiana Sarmizegetusa romjai, melyek 600×540 m-es területet kerítenek be. Jól láthatók a fórum és az amfiteátrum romjai.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gheyn, J. M. M., van Den [1886]: Les Populations danubiennes: études d’ethnographie comparée. Extrait de la Revue des questions scientifiques. Bruxelles.
- Tomaschek, W. (1883): Les restes de la langue dace. Le Muséon. Revue internationale 2 (3): 393–410.