Ugrás a tartalomhoz

Szentandrás (Hunyad megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentandrás (Sântandrei)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangfalu
KözségközpontPiski város
Irányítószám335903
SIRUTA-kód87718
Népesség
Népesség592 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9[1]
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 44″, k. h. 22° 58′ 09″45.845639°N 22.969239°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 44″, k. h. 22° 58′ 09″45.845639°N 22.969239°E
SablonWikidataSegítség

Szentandrás (románul: Sântandrei) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Piskitől öt kilométerre nyugatra található.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1785-ben 376 lakosa volt. Az év folyamán 58 ortodox családfőt írtak össze benne, a következő évben pedig 14 görögkatolikus hívőt.[2]
  • 1850-ben 507 lakosából 492 volt román és 15 cigány nemzetiségű; 499 ortodox és 8 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 722 lakosából 705 volt román és 14 cigány nemzetiségű; 688 ortodox, 10 református, 8 római katolikus, 7 baptista és 6 pünkösdista vallású.

Története

[szerkesztés]

1332-ben de Sancto Andrea, 1380-ban Zenthandreas, 1441-ben Zenthandras néven említették. A középkorban valószínűleg magyar lakosságú volt és a 16. századtól román többségű. 1380-ban a Szentandrási nemesek, 1491-ben a Barcsay család, 1508-ban a Szentandrási, a Csőkesz és a Barcsay családok birtoka volt. A dévai váruradalomnak 1673-ban tizenegy jobbágya élt benne, tizenkilenc fiúval és három kóbor családfő. 1733-ban 52 unitus családot, 178487-ben viszont már 378 ortodox lelket írtak össze. A dévai uradalomnak, Barcsay Ábrahámnénak, Barcsay Károlynak és Matskási Pálnak 1798-ban 55 jobbágy- és 14 zsellércsaládja élt a faluban, összesen évi 4982 nap robottal. Dézsmáját a fiskus szedte. Lakói a 19. század elején vasáruval kereskedtek.[3] A környező falvakhoz képest 1895-ben kiemelkedő volt juhállománya. 874 hektáros határának 1940-ben 69%-a volt szántó és 12%-a legelő.

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Eurosport DHS kerékpár-összeszerelő üzem.

Híres emberek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  3. Barbu Ștefănescu: Între pâini (Cluj-Napoca, 2012), 110. o.

Források

[szerkesztés]
  • Ioachim Lazăr – Camelia Stârcescu Enăchiță: Monografia orașului Simeria. Deva, 2008
Szentandrás környéke 1769-1773 között