Nagydenk
| Nagydenk (Dâncu Mare) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Martinesd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Martinesd (Mărtinești) |
| Irányítószám | 337316 |
| SIRUTA-kód | 90280 |
| Népesség | |
| Népesség | 243 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 23° 06′ 55″45.759238°N 23.115187°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 33″, k. h. 23° 06′ 55″45.759238°N 23.115187°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagydenk románul: Dâncu Mare, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Vajdahunyadtól keletre, Szászvárostól délnyugatra, Alsóvárosvíz és Gird közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nagydenk, Denk nevét 1405-ben emlírették először egy oklevélben Denk néven, mint Déva várhoz tartozó települést. 1421-ben Denk, 1441-ben p. Nagdengh, 1458-ban, 1501-ben p. Naghdeng, Kysdeng, Marthondeng, 1750-ben Dink, 1808-ban Denk (Nagy-), 1861-ben Nagy-Denk, 1888-ban Nagy-Denk (Dinku mare), 1913-ban Nagydenk néven írták.
1405-ig 3 Denk nevű település: Naghdeng, Kysdeng, Marthondeng volt, mindhárom Déva vár tartozéka volt, ekkor kapta Zsigmond királytól Sztrigyi Péter erdélyi alvajda.
1421-ben a 3 Denk 2/3 része a Somkerékeiek (Somkereki Erdélyiek) birtokába került, de a Rápoltiak, Barcsaiak is birtokoltak itt. 1441-ben Somkeréki Erdélyi Miklós és István Nagydengen levő birtokukat rokonuknak, a Lozsádon lakó Kónya Márknak és Erzsébet nevű leányának adják, hű szolgálatuk jutalmául.
1460-ban Nagdenk, Kysdenk, Marthondenk és Bencenc birtokbeli részét 100 arany forintban zálogba adja Barcsai Jánosnak és 1453-ban testvérének Tamásnak is
1463-ban Botha kenezius de Denk az Erdélyieké, Johannes kenezius de Alsodenk, Doboka kenezius de Martondenk pedig a Sztrigyieké volt.
1509-beb Pethrach kenesius de Naghdengként említették egy oklevélben.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott.
1910-ben 843 lakosából 8 magyar, 835 román volt, melyből 833 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
