Ugar (település)
| Ugar (Ubľa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Nadežda Sirková |
| Irányítószám | 067 73 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 792 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 29,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 22° 23′ 20″48.899167°N 22.388889°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 22° 23′ 20″48.899167°N 22.388889°E | |
| Ugar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ugar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ugar (1904-ig Ublya, szlovákul: Ubľa, ukránul: Vublja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szinnától 25 km-re délkeletre, az Ublya-patak partján fekszik. Közúti határátkelőhely Ukrajna (Kisberezna) felé.
Története
[szerkesztés]A település soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. 1567-ben „Oblia” néven említik először. A Drugeth család birtokaként a homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay, Dernáth és Schmidegh családé. 1600-ban 63 lakóház állt a településen, ezen kívül temploma, plébániája és egy-két, a soltész tulajdonában álló háza volt. Ekkor a községet a környék legnagyobb településeként tartották számon. A falu régi temploma a 15.–16. században épült. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent. 1715-ben 26, 1720-ban 17 háztartása volt. A faluban három malom is állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „UBLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán.”[2]
A 19. század elejétől a Lobkowitzoké. 1828-ban 126 házában 943 lakosa volt. Lakói főként erdőgazdálkodással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ublya, orosz falu, Zemplén vármegyében, Szinna fil. 13 romai, 930 g. kath., 18 zsidó lak. Gör. szentegyház, 936 h. szántóföld. Erdő. Malom. F. u. gr. Schmidegg. Ut. p. Unghvár.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ugar, előbb Ublya, Ung vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 153 háza és 951, nagyobb részben gör. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s azután a Szirmayak s a gróf Van Dernáth családé lett. Ennek utódja lett gróf Schmiddegh Ferencz, azután gróf Nádasdy Ferencz, kitől 1846-ban herczeg Lobkovitz Lajos vette meg s most a herczeg Lobkovitz Rudolfé. E községben 1879-ben az éhinség uralkodott s 1892-ben s 1903-ban az árvíz okozott nagy kárt. Görög katholikus temploma 1826-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 976, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 881 lakosából 566 szlovák, 176 ruszin, 112 ukrán volt.
2011-ben 808 lakosából 485 szlovák, 223 ruszin és 60 ukrán volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A faluban működik Szlovákia egyetlen gombkészítő üzeme, mely évente 1,5-4 millió gombot állít elő.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus fatemploma 1826-ban épült.
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt ortodox temploma is van.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka) |  | |
