Ugrás a tartalomhoz

Nagytavas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagytavas (1899-ig Sáros-Sztaskóc, szlovákul: Veľké Staškovce) Sztaskóc község része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 20. század elején jött létre a korábbi Sztaskóc kettéválásával.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagytavas, azelőtt Sztaskócz, tót kisközség 27 házzal és 177 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A XVI. század elején keletkezett német telep, melynek neve akkoriban Staskenhau volt. Neve az idők folyamán Saskolcz, Stotkócz és Staskó alakban is felbukkan. A sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Újabbkori urai a Dessewffyek, Jekelfalussyak és Barkóczyak voltak, de most nincs nagyobb birtokosa. Itt is sok embert pusztított el az 1663-iki pestis. Gör. kath. temploma 1903-ban épült.[1]

1910-ben 176, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1960-ban újraegyesült Kistavassal a korábbi Sztaskóc néven.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Demeter tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1903-ban épült neobarokk stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség