Zemplén vármegye
| Zemplén vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Zemplénvár, Sátoraljaújhely | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 300 000 fő (1900) | ||
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6282 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 | |||
| Domborzati térkép | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplén vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét 1920-ban Csehszlovákia és Magyarország között osztották fel.
Egykori népi elnevezése Zemplénország.[1]
Földrajz
[szerkesztés]A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett. Déli részén az Alföld nyúlványa, keleten pedig az egykoron mocsaras Bodrogköz feküdt.
Legfontosabb folyói a Tisza, a Bodrog és a Laborc. Északról Galícia, keletről Ung vármegye, délről Szabolcs és Borsod vármegyék, nyugatról pedig Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határolták
Történelem
[szerkesztés]Zemplén vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zemplénvár központtal valószínűleg Ond vezér nyári szállásföldjén.[2]
Az Oszmán Birodalom nem sújtotta ezt a területet, a török hódoltság idején is a Magyar Királysághoz tartozott.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye területén is voltak csaták. 1918-ban a Csehszlovák Hadsereg elfoglalta a vármegye északi részét, majd 1920-ban ezt a részét Csehszlovákia területéhez ítélték.
Az első bécsi döntés nyomán a vármegye területének újabb része került 1944-ig magyar, ezt követően vissza csehszlovák közigazgatásba, Királyhelmec, Lelesz, Szomotor, Borsi, Imreg, Abara, Deregnyő főbb településekkel, két utóbbi a magyar közigazgatásban Ung vármegye része lett.
1996 óta a volt vármegye északi járásai Szlovákia Kassai és Eperjesi kerületének részei.
Lakosság
[szerkesztés]A vármegye összlakossága 1890-ben 299 197 fő volt. Az etnikai összetétel a következő volt:[3]
Közigazgatás
[szerkesztés]Járásai
[szerkesztés]
A vármegye az 1870-es évektől kezdve a következő járásokra volt felosztva, melyeknek 1886-tól volt állandó székhelyük.
- Bodrogközi járás (neve 1880-ig Királyhelmeci járás), székhelye Királyhelmec
- Gálszécsi járás, székhelye Gálszécs
- Homonnai járás, székhelye Homonna
- Nagymihályi járás, székhelye Nagymihály
- Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely
- Szerencsi járás, székhelye Szerencs
- Sztropkói járás, székhelye Sztropkó
- Tokaji járás, székhelye Tokaj
- Varannói járás, székhelye Varannó
- Szinnai járás, székhelye Szinna (1880-ban szervezték)
- Sárospataki járás, székhelye Sárospatak (1905-ben szervezték)
- Mezőlaborci járás, székhelye Mezőlaborc (1908-ban szervezték)
A trianoni békeszerződés következtében teljes területével csupán három, töredékben pedig további két járás maradt Magyarországon. Az első bécsi döntés következtében a két utóbbi megnövekedett, 1945-ben azonban visszaállt az 1938 előtti állapot. 1923 és 1950 között a vármegye járási beosztása a következő volt:
- Bodrogközi járás, székhelye Ricse (1938 és 1945 között székhelye Királyhelmec, 1945-ben megszűnt)
- Sárospataki járás, székhelye Sárospatak
- Sátoraljaújhelyi járás, székhelye Sátoraljaújhely (1932-ben megszűnt, majd 1938-ban újraszervezték)
- Szerencsi járás, székhelye Szerencs
- Tokaji járás, székhelye Tokaj
Városa
[szerkesztés]Zemplén vármegyében egyetlen város volt, az 1899-ben rendezett tanácsú várossá alakult Sátoraljaújhely, a megye székhelye, melynek rangja 1930 után az elnevezés megváltozása miatt megyei város lett.
Irodalom
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. (1905)
- Högyei István 1998: Zemplén vármegye területi és közigazgatási változásai 1711-1950. In: A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, 527-538.
- Lýdia Gačková - Július Béreš: Archeologické dedičstvo Zemplína (2004)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zemplén, politikai hírlap, 1929. jan. 2. (Hatvanadik évfolyam, 1. sz.), 1. o.
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Az 1892. évi helységnévtár 1890. évi népszámlálás adataival, p.772 Archiválva 2009. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben KSH Könyvtára
További információk
[szerkesztés]
