Ugrás a tartalomhoz

Prijeka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prijeka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44403
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség30 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 10″, k. h. 16° 06′ 11″45.286111°N 16.103056°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 10″, k. h. 16° 06′ 11″45.286111°N 16.103056°E
SablonWikidataSegítség

Prijeka falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 43 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délre, a Maja-medencében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. Nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy Sračice ősi várából nézve a hegyen túl (preko brda) települt. Lakói évszázadok óta a majai római katolikus plébániához tartoznak. Jellemzően a Bilica, Ferenac, Liković, Krajačić, Majstorović, Pavušek és Šimunović családnevek találhatók meg itt. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 162, 1910-ben 266 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991 őszén megszállták a JNA alakulatai és a szerb szabadcsapatok. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 57 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
162 236 193 241 255 266 241 274 249 258 252 205 166 163 102 57

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a délszláv háború után épült. Egyhajós, famennyezetes, nyeregtetős épület félköríves bejárattal. Homlokzata felett kisméretű, karcsú, piramisban végződő harangtorony látható. Berendezése egyszerű.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]