Kotarani

Kotarani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44440
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	0 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	228 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 01′ 49″, k. h. 16° 15′ 01″45.0303, 16.2503
Sablon • Wikidata • Segítség

Kotarani falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 51, közúton 78 km-re délre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 15 km-re délnyugatra, a Báni végvidék déli részén, Zut, Sočanica és Ljubina között a bosnyák határ mellett fekszik.

Története

A település neve a „kotar” főnévből származik, melynek képzett alakja jelen esetben határon lakókat jelöl és arra utal, hogy a falu a bosnyák határ mellett található. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Kotarani benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a Szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A falu kihalófélben van, 2011-ben mindössze 3 állandó lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	0	0	0	0	0	680	630	631	605	445	309	209	9	3

(Lakosságát 1857-ben Zuthoz, 1869 és 1921 között Javnicához számították.)

Források

• Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
• Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni (horvátul)