Ugrás a tartalomhoz

Nyárszeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyárszeg (Miersig)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBiharhosszúaszó
Rangfalu
KözségközpontBiharhosszúaszó
Irányítószám417292
SIRUTA-kód29699
Népesség
Népesség395 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4[1]
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 10″, k. h. 21° 50′ 31″46.886204°N 21.841996°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 10″, k. h. 21° 50′ 31″46.886204°N 21.841996°E
SablonWikidataSegítség

Nyárszeg (Miersig), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében

Fekvése

[szerkesztés]

Az alföldi síkság szélén, a Vále nevű patak mellett, Nagyváradtól délnyugatra, Váradles, Biharhosszúaszó, Mezőbikács és Székelytelek közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Nyárszeg nevét 1337-ben Nycolaus sacerdos de v. Narzeg néven említette először oklevél.

1415-ben Nyarszegh, 1692-ben Nyár Szegh, 1808-ban Nyárszeg néven írták.

A pápai tizedjegyzék szerint 1337-ben papja 10 garas pápai tizedet fizetett.

1374-től a váradi káptalan birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, egy kis dombon, 650 óhitű lakossal, és anyatemplommal. Határa 2790 hold, ... Birja a váradi deák káptalan.

1910-ben 943 lakosából 63 magyar, 872 román volt. Ebből 30 római katolikus, 876 görögkeleti ortodox, 24 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkeleti temploma - 1858-ban épült.

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]