Vaskohszohodol
| Vaskohszohodol (Izbuc) | |
 | |
| A Jókai-víznyelő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kerpenyéd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kerpenyéd |
| Irányítószám | 417137 |
| SIRUTA-kód | 28219 |
| Népesség | |
| Népesség | 407 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 25″, k. h. 22° 28′ 05″46.440252°N 22.468030°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 25″, k. h. 22° 28′ 05″46.440252°N 22.468030°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vaskohszohodol, 1910 és 1919 között Vaskohaszód (románul: Izbuc, korábban Sohodol) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Vaskohtól 5 kilométerre délre, a Béli-hegység keleti lejtőjén fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A román sohodol tájszóból származik, amely mészkőhegységben fekvő, vízben szegény völgyet jelöl (< szláv suchodol 'száraz völgy'). Először 1588-ban Zohodol alakban említették. A helységnévrendezés idején ennek értelmileg megfelelő nevet találtak ki a számára. Mai román hivatalos nevét valószínűleg a kalugyeri dagadóforrásról kapta, mivel az izbuc nem víznyelőt, hanem vízkeletet jelent.
Története
[szerkesztés]Bihar vármegyei román falu volt a nagyváradi római katolikus püspökség vaskohi uradalmában. A 18–19. században szénégetői a vaskohi kohók számára dolgoztak.[1] Határában 1895-ben vasbánya vagy vaskohó működött.[2]
1880-ban 744 lakosából 712 volt román és 32 cigány anyanyelvű; mindannyian ortodox vallásúak.
2002-ben 621 lakosából 618 volt román nemzetiségű; 549 ortodox, 36 baptista és 35 pünkösdista vallású.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falutól északnyugatra száz–százötven méterre a Jókai-víznyelőbarlang (románul: Avenul Câmpeneasca, népiesen Bouriște, magyar nevét Jókai Mórról kapta). A falut átszelő Pampăr-patak vize itt egy 42 méteres vízeséssel zubog le a föld alá, hogy két kilométert búvópatakként a föld alatt megtéve, a hegy túloldalán mint a Bój-patak forrása törjön ismét elő. Az évtizedek alatt rengeteg szemetet dobtak bele – 2008-ban a tisztítását vállaló barlangászok két kamiont töltöttek meg főként műanyag palackokkal és rongyokkal.[3]
- Burta Marţian magángyűjteménye: Burta Marţiannak, a vaskohaszódi iskola igazgatójának a személyes gyűjteménye, több ezer darabot számlál, pontos számot maga a tulajdonos sem tudott megadni. A néprajzi gyűjtemény több mint 30 év gyűjtőmunkájának az eredménye. Több száz festett tányért, csillárokat, háztartási eszközöket, bútorokat, fából készült evőeszközöket, régi órákat, üvegre festett ikonokat stb. tartalmaz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Barbu Ștefănescu: Artisanat et commerce chez les habitants du Pays de Beiuș. Transylvanian Review 1997, 3. sz., 23. o.
- ↑ Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. 2. köt. Bp., 1898, 38. o.
- ↑ alpinet.org (románul)
Források
[szerkesztés]- Mátyás Vilmos: Bihar-hegység. Budapest, 1988
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||