Ugrás a tartalomhoz

Nagyszántó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszántó (Santăul Mare)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBors
Rangfalu
KözségközpontBors
Irányítószám417076
SIRUTA-kód27659
Népesség
Népesség396 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság291
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 21° 50′ 16″47.169411°N 21.837692°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 21° 50′ 16″47.169411°N 21.837692°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszántó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyszántó (Santăul Mare), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyváradtól északnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagykereki és Bihar közt fekvő település.

Népessége

[szerkesztés]
2011
369
2021
396

Története

[szerkesztés]

Nagyszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem néven.

12911294 között in v.Zanto, ...; in Zanto, 13331335 között Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael de v. Zantho, Zanto, 1465-ben Zantho, 1489-ben Nagyzantho, 1913-ban Nagyszántó néven írták.

1219-ben három Szántó falubelit említettek, mikor Vnuka vádolta Pált, s ekkor említették Agard nevű poroszlóját is.

12911294 között Szántó falu 10 kepét fizet a püspöknek a második fizetéskor. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek.

13331335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 7 gs pápai tizedet fizetett.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Nagy-Szántó, Bihar vármegyében, egészen rónaságon, 523 lakossal, kik kevés görög, s még kevesebb római katholikusokat kivéve, mindnyájan reformátusok, református és görög katholikus pappal, s Józsa Péter urnak egy szeszgyárával. Határa 1842 hold, ... Birtokosok: Józsa Péter, Bige Imre, Márton és Károly, özv. Beliczay Jánosné

Kis- és Nagy-Szántót hosszú ideig együtt említették és egyházi szempontból is egymáshoz tartoztak.

Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt.

1398-ban a kápolnai pálos rendnek is volt itt birtoka.

1409-ben a Borsy, 1453-ban a Pázmány, 1489-ben a gyaráni Partasi család, 1459-ben a földesi Nagy család is birtokos volt itt, később pedig a Bajoniak voltak a földesurai.

A 18. század közepe után és a 19. század első felében pedig a Jósa, Péchy, Bige, Ercsey és a Vad családok, a 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma
  • Görögkatolikus temploma - 1780-ban épült.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]