Boda

Boda
Petőfi utca
Boda címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szentlőrinci
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Győző
Irányítószám	7672
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	417 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	29,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 49″, k. h. 18° 02′ 58″46.080330555556, 18.049519444444
Boda Pozíció Baranya vármegye térképén
Boda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boda Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban, Pécstől nyugatra fekvő zsáktelepülés. Neve a Boda, Buda személynévből származik.

Története

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "…magyar falu Baranya vármegyében, hegyes vidéken, ut.p. Szent-Lőrincz - Határa 2576 hold, melyből úrbéri szántó 960, rét 585, szőlőhegy 245, erdőbeli közös legelő 576, tiszta legelő 50, majorsági föld 90, hasznavehetetlen 70 hold. Földe kemény, agyagos, köves és igen sovány. Lakja 800 róm.kath. és 6 zsidó. Bírja h. Eszterházy."

A község neve a Boda, Buda, Budimér szláv eredetű személynévből származik. A település címere a 18. században adományozott pecsét alapján készült. A címerképben a trónszék mellett álló királyi alak jobbjában kormánypálca, a másik oldalon szárnyas angyal, kezében szív van.

A település bemutatása

Boda gondosan tisztántartott, átlagon felül virágosított piciny zsáktelepülés. A déli kapun belépéskor egymás mellett elhelyezkedő halnevelő tó és halastó fogadja a látogatókat.

A halastó mellett mintegy 3 hektáros Emlékparkot alakítottak ki, itt került elültetésre a 7 vezér fája. A tavakat tápláló patakra hidat építettek, és egy székely faházban rendezték be a halőrházat.

A bekötőút másik oldalán, a halastóval szemben virágszobor park alapjait rakta le az önkormányzat. A park villamoshálózata és öntöző rendszere elkészült, továbbá az első élő köztéri látványosság, egy pávát ábrázoló virágból készült szobor is elkészült. Ehhez a beruházáshoz szükséges természetesen befektetők keresése, valamint új pályázatok benyújtása.

A fentiekhez sok segítséget nyújthatnak a partner települések, és mindemellett a település várja a beruházók jelentkezését is!

Az elmúlt évben, egy Európában is egyedül álló információs parkkal gazdagodott a falu. A közterületen elhelyezett tájékoztató táblák bemutatják a radioaktív hulladék elhelyezés módszereit, lehetőségeit, a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás tagjait, valamint a híres bodai aleurolit kőzetet.

A településre jellemző a mezőgazdaság, ezen belül főként a szőlőtermesztés és borkészítés. A település a Fehér- Mecsek borvidék, borút szerves része. A település fejlődése átgondolt, folyamatos. 1990 óta Kovács Győző a polgármestere a településnek.

Vezetésével jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül Boda (vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, burkolt utak, sportöltöző, ravatalozó, kábel TV hálózat, telefonbekötések, szélessávú internet, szőlőterületek villanyhálózatának kiépítése, sportpálya, sportöltöző építése, közvilágítás korszerűsítése, központi szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, autóbuszvárók kiépítése-burkolása, orvosi rendelő-betegváróval, vízelvezető árok burkolása, szőlőkbe vezető utak kövezése, stb).

A falu pályázati forrásból, saját erő hozzáadásával 2006-ban fejezte be a szennyvízelvezetés hálózatának kiépítését, vagyis az infrastruktúra teljes körűvé vált. 2002-ben került átadásra a Teleház, a Polgármesteri Hivatal új szárnya, orvosi rendelő és az új posta. Falugondnoki szolgálat került bevezetésre, saját kisbusszal. A település önálló, saját jegyzőséget működtet 1993 óta. A hivatal a legkorszerűbb informatikai technikával van ellátva. A településnek saját kiadású újságja és helyi televíziós adása is van.

Intézmények

Iskola, óvoda, házi orvosi szolgálat, a szomszédos településen, Bicsérden működik. Az intézmények három település közös tulajdonában vannak. Boda a jelenlegi törvényi szabályozás szerint, területfejlesztésileg a Szentlőrinci többcélú társuláshoz tartozik.

Az önkormányzat a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Zöldvölgy Területfejlesztési és Kistérségi Önkormányzati Társulás tagja. A szervezetek székhelye Bodán található, elnöke a bodai Polgármester.

A település jövőbeni tervei között szerepel a területileg érintett településeket összekötő többfunkciós utak kiépítése, civil közösségek és szolgáltatások házának megépítése, a település örökség védelmének megóvása, munkahelyteremtés, vízelvezető árkok tovább burkolása valamint a lakosságszám megőrzése, és növelése.

Néhány adat

A falu lakosainak száma jelenleg 464 fő, ennek 43 %-a fiatal, 40 % a középkorúak és 17 % az időskorúak aránya. Az önkormányzat az alapfokú oktatást a Bicsérd-Boda-Zók közös fenntartású Általános Iskolában biztosítja a tanulók számára. Sok a munkanélküli, a megélhetést ingázással (Pécs), valamint helyi gazdálkodással oldják meg a lakosok. 2008-ban több kis-közepes vállalkozás telepedett le a településen.

A lakások száma 175. A legújabb és modern lakóházak mellett még többségében vannak a sátortetős családi házak és a múltat idéző paraszti lakóházak is, jelentős részüket átalakították, bővítették.

Az itt élők többségében magyar ajkúak, római katolikus vallásúak. A templom 1908-ban Keresztelő Szent János tiszteletére épült, ékessége az 1999-ben elkészült ólomüveg díszítés, melyet H. Barakonyi Klára képzőművész tervezett. A templom kertjében az első és második világháborúban elhunyt bodai hősök emlékműve áll.

Megközelítés

A település a megyeszékhelytől 18 km-re fekszik. A Pécset Szigetvárral összekötő 6-os főútvonaltól északra 4 km-re épült, az ide látogatóknak a bodai elágazónál kell lekanyarodni. A falu északi területén erdővel csatlakozik a Nyugat-Mecsek lábához.

Annak sem jelent gondot a település megközelítése, aki nem gépkocsival látogat el ide, hiszen Pécs és Boda között rendszeres autóbuszjárat közlekedik.

Civil kezdeményezések

Civil közösségek: Mecsekalja Horgász Egyesület, Bodai Polgárőr Egyesület, Boda Sportegyesület, Bodáért Egyesület, és a Boda Községért Közalapítvány, mindezek mellett pedig a falu nyugdíjasai nyugdíjas klubot hoztak létre, 23 fővel.

Hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok

A községnek települési partnerkapcsolata van Erdélyben, Ausztriában és Finnországban. Az Ausztriai Ottnang településsel Boda 1996-ban kötött szerződést. A romániai Csíkrákossal szintén ebben az évben, a Finn Kaangan településsel 2004-ben kötődött a partner kapcsolat és ekkor volt a szerződés aláírása is. A települések lélekszáma hasonló, mint Bodáé, kivéve Csíkrákost, melynek lélekszáma több mint 1200 fő.

A kapcsolatok többnyire a kultúra, a sport, egészségügy, környezetvédelem, egymás lakosainak megismerésére, barátságok kialakítása körül forgott, 2004-ben azonban megváltozott a helyzet. Az EU Csatlakozás elősegítése érdekében, a finnek és az osztrákok sok előadást, helyszíni látogatást szerveztek Boda részére. A látogatásokhoz szükséges pénzeszközöket pályázati forrásból finanszíroztuk, melyben partnereink is közreműködtek, így kiutazhattunk a helyszínekre. A finnek, fiataljaik részére utazást szerveztek Bodára, ahol egy hetet töltöttek a helyi fiatalok társaságában. A látogatásuk ideje alatt megnéztek mezőgazdasági magán vállalkozást, biotermelő üzemet, finn gasztronómiai napot tartottak, megismerkedtek a hátrányos helyzetű helyi fiatalokkal. A Bodaiak meghívás alapján, 2005 nyarán hasonló programot csináltak végig Kaanganban, sőt, a finn vezetők zártkerti ingatlanokat is vásároltak Bodán. A finn település vezetői 2004 óta többször jártak Bodán vendégségben, szinte már haza jönnek. A Finn, Ír és Magyar Építészeti Egyetemek pályázat útján elkészítették a település építészeti örökségvédelmi tervét.

Ausztriában a bodai néptáncegyüttes, a futballcsapat, a falu lakói, valamint a falu vezetése többször - rendszeresen járt, és ugyanez mondható el az osztrákokról is. Volt olyan év, amikor az egész fúvószenekaruk koncertezett Bodán.

Támogatják az óvodánkat ruhákkal, játékokkal, és más eszközökkel. A települések vezetőinek kapcsolata kiváló. 2003-ban 10-12 éves bodai gyermekek egy hetet tölthettek Ausztriában családoknál, az Osztrák gyerekek pedig 2005-ben jártak Bodán. A Romániai kapcsolat sajnos a távolság és az anyagiak miatt egyoldalú egy kicsit. 1996-97-ben, valamint 2007-ben voltak Bodán a Rákosiak, azóta csak a vezetőik jártak itt. Mi Bodaiak többször jártunk Rákoson, tánccsoportunk táncolt a híres Csíksomlyói hegyen, a Búcsún, valamint az ezerszáz székelylány találkozón. A Bodai gyermekek részt vettek a Romániai Csipike gyermek világtalálkozón. A vezetők kapcsolata kiváló, melyet csak javíthat az EU-s tagországgá válásuk.

Vonzerők, miért érdemes idelátogatni

A szép környezet, és a település hamisítatlan vidéki bája ideális pihenési és kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatók számára.

A dolgos hétköznapok Bodán sem nélkülözik a vígabb napokat. Rendszeresen visszatérő események és hagyományteremtő szándékkal életre hívott alkalmak feledtetik az olykor késő estébe nyúló ház körüli teendőket. A Bodaiak szakítanak időt arra, hogy meglepjék egymást és a faluba érkező vendégeket.

Rendszeresen tartanak bálokat igen nagy érdeklődés mellett. Állandósultak a karácsonyi, húsvéti, farsangi rendezvények. Nem maradhatnak el a gyermeknapi játékos vetélkedők, sportrendezvények. Hetente hétfőnként este 17 órától a helyi tv csatorna adását láthatják a lakosok.

Az elmúlt időben a nemzetközi szereplések szinte rendszeressé váltak a helyi Harinkó tánccsoport számára, szűkebb környezetükben pedig rendszeresen hívták őket fellépésre. A folyamatos sikerhez szinte állandó gyakorlás volt szükséges. Heti két-három alkalommal próbáltak, gyakorta kínlódva, gyötrődve, de tették dolgukat, mert falujuk hírét szerették volna vinni egész Európába. A település nagy bánatára a tánccsoport működése jelenleg stagnál.

A bodai szüret mindig nagy esemény a falu életében. A "Mediterrán Ősz" nevű megyei rendezvény egyik állomása a helyi program. Kiemelt rendezvény ez a javából, ahol a helybéli sokaság mellett ott vannak az osztrákok, németek, románok és igencsak ropják a táncot. Minden alkalommal úgy mennek el, jövőre veletek ugyanitt. És a szavukat tartják is. A hagyományokat ápolva a település utcáin lovas felvonulással kezdődik az ünnep, majd menettánc kíséri a felvonulókat.

A szabadtéri színpadon a helyi és vendég néptánc együttesek szórakoztatják a közönséget és szünet nélkül szól a muzsika, kísérve az egyre fokozódó jókedvet. Mindeközben egy másik helyszínen kézművesek kirakodóvására vonzza a látogatókat, játszóházban zajonganak a picik és még sokáig lehetne sorolni a napi eseményeket.

Rendszeresek a különböző témájú kiállítások. A múltat idéző és őrző tárgyi bemutatók mellett alkalmanként szerepel a jelen és a fantázia segítségével bepillanthatunk a jövőbe is.

A turizmus első helyen áll a település életében, mivel e Mecsek veszi körül erdeivel, nagy lehetőségeket kínálva. A vadászat, bakancsos turizmus, a méhészet, a borászat, horgászat, meghatározó a turizmus szempontjából a falu életében.

Graf Ferenc méhészete 1985-től működik. Kezdetben a ház udvarán helyezte el a méheket (50 méhcsaládot). Mára jelentősen bővült a méhállomány és a háznál tartott méhcsaládokon túl további két telephelyen is dolgozik méhekkel. Fő tevékenysége természetesen a méztermelés, közülük is kiemelkedő jelentőségű számára az akácméz. Minden évben az időjárástól, illetve a méhek számára elérhető vetési területtől függ, hogy milyen mézet termel. Így változó mennyiségben van évről-évre az akácméz mellett repce, hárs, és napraforgó méze. Méhészetében lépes mézet is előállít a piaci igényeknek megfelelően. Mindenütt rend és tisztaság, természetesen a kaptárak környékén is. Az országszerte ismert Hunor kaptártípussal dolgozik. Szakértelmére kíváncsi a méhésztársadalom, ezért év közben több méhész, illetve méhészcsoport keresi fel bodai házánál. Külföldi vendégeket is fogad. Gyakran jönnek hozzá Németországból, Horvátországból, de járt már nála amerikai és svájci méhész kolléga is.

Gyertyagyűjteményt és mézből illetve méhviaszból készült kézi gyártású ritkaságokat is rejteget a ház. Folyamatosan alakítja ki az országban, de talán Európában is egyedülálló méhészmúzeumát. Bemutatóhelyként már most is működik, szenvedélyesen gyűjtötte és gyűjti a méhészettel kapcsolatos tárgyakat, rendelkezik évszázadokkal ezelőtt használt kézi szerszámokkal, kaptárakkal.

Külön található meg nála rendezett formában az eltérő országokból származó különböző évjáratú mézminták, pl. finn, görög, angol, horvát stb. mézek. A kuriózumként is felfogható múzeum egyben betölti a regionális oktatóközpont szerepét is. Sok fiatal méhész tanulta meg a népi mesterséget ebben a házban és várhatóan még nagyon sokan sajátítják el eme szép hivatás rejtett tudományát a fiatalok és a méhészethez vonzódó idősebbek is.

Nem titkolt célja, hogy a bemutatóhely egyben regionális kutatóközpont is legyen. Az erre vonatkozó egyeztetések javában tartanak. Ha mindezeket együttesen elérte, teljesítette mindazt, amit célul tűzött maga elé a kiváló szakember. Graf Ferenc szívélyes ember, bármikor fogad érdeklődő látogatót egyénileg és csoportosan is.

A településen tájház is működik Tímár Zoltán birtokán. A látogatók népi eszközök, és tárgyak egész sorát vehetik szemügyre, valamint egy teljes berendezett szobát is felfedezhetnek.

Mint ahogy azt már korábban is említettük a település a Fehér-Mecsek borvidékhez tartozik. A név kötelez, ezért a Helyi Kertbarátok Köre folyamatosan képezi magát, a minőségi borok előállítása érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy boraik több neves borversenyen arany – ezüst minősítést kaptak.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1908-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére.
• Horgásztó.

Testvértelepülések

• Holzleithen Ausztria
• Kaangan Finnország
• Csíkrákos Románia

Források

• Boda a Szentlőrinci Kistérség honlapján

További információk

• Boda honlapja

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Boda témájú médiaállományokat.