Ugrás a tartalomhoz

Nagymányok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymányok
Nagymányok címere
Nagymányok címere		 Nagymányok zászlaja
Nagymányok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásváros
PolgármesterBartucz Máté (független)[1]
Irányítószám7355
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség2118 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség209,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.280030°N 18.456350°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.280030°N 18.456350°E
Nagymányok (Tolna vármegye)
Nagymányok
Nagymányok
Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagymányok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymányok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagymányok (németül Großmanok) város Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. 2009. július 1-jével nyilvánították várossá.[3] 1068 hektáros kiterjedésével a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

A Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán fekszik, szép természeti környezetben; közigazgatásilag Tolna vármegye déli peremén, a Bonyhádi járásban. Területének déli része hegyes-dombos, a többi irányban nagyrészt síkság. Határa keleten Kismányok, északon Aparhant és Izmény, nyugaton és délnyugaton Váralja, délen és délkeleten a Baranya vármegyéhez tartozó Mecseknádasd és Hidas községekkel érintkezik.

A fővárostól, Budapesttől 170, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 27, Pécstől pedig 45 kilométerre helyezkedik el. Mindhárom említett város felől a 6-os főútról közelíthető meg, a Bonyhád-Kaposszekcső közötti 6534-es úton. A települést átszeli a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala, melynek egy megállási pontja van itt. Nagymányok megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Váralja megállóhely és Hidas-Bonyhád vasútállomás között található.

Története

[szerkesztés]

Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg a Manek alakban írt falut a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve és annak írásmódja a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok alakok váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.

A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól voltak tapasztalhatók. 1873-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.

2009. július 1-jén lett az addigi nagyközségből város, amikor Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek. A városi címmel Nagymányok főútja és központja is megújult.

Nagymányokon három önkormányzati tulajdonú épületre telepítenek napelemeket uniós forrásból, amelyek az épületek energiaszükségletének 60-70 százalékát fogják fedezni. A beruházás 29 millió forint költséggel jár. A felszerelésre kerülő napelemek összteljesítménye 40 kilowatt lesz.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Teleki István (független)[6]
  • 1994–1998: Teleki István (független)[7]
  • 1998–2002: Teleki István (független)[8]
  • 2002–2006: Balogh András (független)[9]
  • 2006–2010: Karl Béla (független)[10]
  • 2010–2014: Karl Béla (független)[11]
  • 2014–2019: Karl Béla (független)[12]
  • 2019–2023: Karl Béla (független)[13]
  • 2023–2024: Bartucz Máté (független)[1]
  • 2024– : Bartucz Máté (független)[14]

A településen 2023. június 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mivel az előző városvezető április 1-jén lemondott.[15] A választáson egyetlen jelölt indult.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2289
2280
2275
2134
2109
2103
2118
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 26,1% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 3,3%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 10,5% (21,4% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% németnek, 1,8% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom – barokk stílusú – 1783; és a plébánia. A templom homlokzatán I. és II. világháborús emlékmű
  • Kálváriadomb a város déli részén.
  • Egykori meddőhányó a Sturc.
  • Műemlék Nepomuki Szent János- és a Szent Vendel-szobrok
  • Négy kápolna.
  • Helytörténeti gyűjtemény (német nemzetiségi és paraszti hagyományok) (Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel.: 74/459-411),
  • Bányász Emlékszoba (nyitvatartás: előre egyeztetett időpontban Tel.: 74/459-411, 74/458-622), valamint a Széchenyi Emlékszoba.
  • Evangélikus templom - 1994-ben épült - mellette bányászemlékmű.
  • Székely Közösségi Ház és Tájszoba (alakulás éve: 2015. Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel : 20/ 211 9950)

Új színfoltja a településnek a nemrég elkészült szabadidőközpont és a Magyarországi Új Apostoli Egyház épülete. Feledhetetlen élményt nyújthatnak a város északi és nyugati részén található hangulatos pincesorok.

Civil szervezetek, egyesületek

[szerkesztés]
  • Nagymányoki Honismereti Egyesület
  • Glück Auf Hagyományőrző Egyesület
  • Nagymányoki Ifjúsági Fúvószenekar
  • VOX-HUMANA Magyar Ének Egyesület
  • Nagymányoki Sportegyesület
  • Nagymányoki Amatőr Kézművesek Alkotócsoportja
  • Nyugdíjasklub
  • Aerobic Klub
  • Siketek és nagyothallók klubja
  • Életmódklub
  • Irodalmi színpad
  • Diáksportkör
  • Focisuli
  • Nagymányoki Széchenyi Kör
  • Német Nemzetiségi Gyermekkórus
  • Németh-Gallusz Duó
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség Nagymányok
  • Nyugdíjas Bányász Szakszervezet
  • Nagymányoki Szőlő és Bortermelők Baráti Köre Egyesület
  • Völgység Turista Egyesület
  • Nagymányoki Székely Kör Egyesület

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Nagymányoki Újévi Koncert
  • Pünkösdi Rendezvények
  • Majális
  • Duna-menti Folklór Fesztivál
  • Augusztus 20-ai ünnepség
  • Iparosok-Kereskedők Napja
  • Bányász-napi Búcsú
  • Mihály-napi Búcsú
  • Szilveszteri Bál
  • Nagymányoki Búcsú- Bor és Strudel Fesztivál

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született Wusching Konrád Pál (1827–1900) elemi iskolai főtanító, karnagy, zeneszerző és publicista.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagymányok települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. június 18. (Hozzáférés: 2023. június 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Trócsányi András, Pirisi Gábor: A 2009. év új városai. [2015. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ Félmilliárdos napelem-beruházás indul Tolnában EU pénzből. portfolio.hu. [2015. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  6. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  8. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  11. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  12. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  13. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
  14. ↑ Nagymányok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  15. ↑ Sajtóközlemény a polgármester lemondásáról 2023. március 30.
  16. ↑ Nagymányok Helységnévtár
  17. ↑ Nagymányok Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagymányok&oldid=27446536”