Kistápé
| Kistápé | |
 | |
| Zichy-vadászkastély | |
| Közigazgatás | |
| Városhoz csatolás | 1930 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistápé témájú médiaállományokat. | |
Kistápé rövid ideig önálló, ma Bikácshoz tartozó település Tolna vármegye Paksi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bikácstól két kilométerre található zsáktelepülés, Bikácsról közelíthető meg egy számozatlan bekötőúton, amely csak 1976-ban[1] kapott szilárd burkolatot, két évvel[2] a járda építése után. A települést érintő helyközi autóbuszvonalː 5456
Nevének eredete
[szerkesztés]A pécsi egyházmegye alapító oklevele a 11. század elejéről említi Thapeont, amely feltételezhetően azonos Kistápéval, később Thapey, Tapei, Thape alakokban fordul elő. A név bizonytalan eredetű, Kiss Lajos szerint a Szegedhez csatolt Tápé nevével egyetemben a török tapay (szolgálat, tisztelet) szóból eredeztethető, de görög eredet is elképzelhető, az alapítólevél th- szókezdete is ezt támasztja alá. Görögül a név temetkezést, sírt jelenthetett, ezt erősíti a Bikács határában talált kelta temető.[3]
Története
[szerkesztés]1880-ig puszta, 1888 és 1930 között önálló kisközség a németkéri körjegyzőségbe beosztva, 1930-tól kezdve Bikácshoz tartozik, átcsatolását már egy 1928-as belügyminiszteri rendelet előírta.[4] Emellett az 1970-es években Bikács és Nagydorog közös tanácsa miatt a nagydorogi önkormányzathoz tartozott.
1903-ig Tápénak hívták. Az első, 1785-ös népszámlálás idején 14 házában 25 család, 133 fő lakott, ekkor Györkönyhöz tartozott.[5] 1852-ig gróf Győri László tulajdonában álló majorsághoz tartozott, lakosai a jobbágyfelszabadítás után uradalmi cselédek lettek, és továbbra is egy tulajdonosé volt a puszta, többek között a Zichy családé is volt (1937-ig).[6] A község 1906-ban számos faluval egyetemben megünnepelte Rákóczi hamvainak hazahozatalát harangszóval, iskolai ünnepséggel, két nap munkaszünettel, a tanító beszédével.[7] 1928-ban kötötték be a telefonhálózatba, Pusztahencsével egyidőben.[8] A második világháború utáni államosítás előtti utolsó tulajdonosa gróf Wenckheim Antalné volt.[9] 1969-ben még működött az iskola, mindössze tizenhét diákkal a nyolc évfolyamon összesen.[10] 2006-ban az egykori majorság területén négycsillagos szálló épült, falusiasabb jellegű apartmanokkal kiegészítve.[11]
Kistápéról származik Pákolitz István író, költő, ugyanis édesapja itt született.[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1901-ben állítottak fel egy haranglábat a településen, amely egy Ocskay Károly tiszttartó által 1896-ban Budapesten öntött lélekharangot tart. Az építményt 2015-ben felújították és felszentelték[13]
- Az egykori Zichy-majorság épületei
- A Kistápéi-patak felduzzasztásával keletkezett a 2,4 hektáros Jindra-tó, egy völgyzárógátas víztározó[14]
Demográfia
[szerkesztés]A települést nagyrészt magyarok lakják és lakták, a 19-20. század fordulóján kevés némettel, illetve 1900-ban négy szlovák is lakta.
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1785 | 133 | — |
| 1828 | 143 | +7,5% |
| 1869 | 187 | +30,8% |
| 1880 | 182 | −2,7% |
| 1890 | 258 | +41,8% |
| 1900 | 350 | +35,7% |
| 1910 | 364 | +4,0% |
| 1920 | 306 | −15,9% |
| 2011 | 51 | −83,3% |
| Forrás: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára - 10. Tolna megye (1996) | ||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Beke László. „Felkészülés a télre”, Tolna Magyei Népújság, 1978. november 23. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „Út- és közműfejlesztés”, Tolna Megyei Népújság, 1974. január 2. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ Szentgyörgyi Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása. 2010. 64–65. o. Hozzáférés: 2023. július 9.
- ↑ „Egyesítették Bikács és Kistápé községeket.”, Magyarság, 1928. július 13. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára (1960)
- ↑ Bikács-Kistápé >> Zichy Park Hotel Bikács. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „Rákóczi ünneplése vármegyénkben”, Közérdek, 1906. november 3. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „Uj távbeszélő állomások.”, Tolnamegyei Ujság, 1928. november 24. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „A nyolcadik zárszámadás Kistápén”, Tolna Megyei Népújság, 1969. március 10. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „Kistápé―ősszel”, Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember 23.
- ↑ „Megnyílt Bikács-Kistápén a Zichy Park Hotel”, Népszava, 2006. június 29. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ Pákolitz István (1962). „Írás és élet” 5 (1-6). (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „Felszentelték a lélekharangot”, Tolnai Népújság, 2015. június 24. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ „A kistápéi Jindra-tó”, Magyar Horgász (Hozzáférés: 2023. július 9.)