Ugrás a tartalomhoz

Szedres

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szedres
A Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János-templom
A Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János-templom
Szedres címere
Szedres címere		 Szedres zászlaja
Szedres zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásközség
PolgármesterKovács János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7056
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1948 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478889°N 18.684931°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″46.478889°N 18.684931°E
Szedres (Tolna vármegye)
Szedres
Szedres
Pozíció Tolna vármegye térképén
Szedres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szedres község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szekszárdtól 15 kilométerre északra, Pakstól 20 kilométerre délnyugatra fekszik. Több, a központjától kisebb-nagyobb mértékben elkülönülő településrésze van, mint például Apátipuszta, a központtól mintegy 1 kilométerre keletre,[3] vagy Kajmádpuszta, a déli széle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tengelic, délkelet felől Fácánkert és Tolna, dél felől Szekszárd, délnyugat felől Sióagárd, nyugat felől pedig Medina.

Megközelítése

[szerkesztés]
Vasúti megálló

Története

[szerkesztés]

A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala vármegyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.

Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna vármegyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Koleszár Mihály (független)[4]
  • 1994–1998: Koleszár Mihály (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Koleszár Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Koleszár Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Koleszár Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács János (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Kovács János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Kovács János (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Kovács János (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2284
2258
2220
2008
2002
1974
1948
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 14,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 18,8% (21,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 12,2% református, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu szélén, Hídjapusztán (a Medinára vezető út közelében) található a Bezerédj-kastély, amelyben ma speciális gyermekotthon működik.
  • A Balogh (Illés)-kastély Kajmádpusztán áll. A 19. század közepén emelt kúriát 1928-ban építették át mai formájára.
  • A Fiáth-kastély a falutól kb. egy km-re, a Tengelicre vezető út mentén, Apátipusztán fekszik (jelenleg 'Lovas Udvarház' néven panzió).[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szedres község és Apátipuszta településrészének összefoglaló bemutatása
  4. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. ↑ Szedres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  12. ↑ Szedres Helységnévtár
  13. ↑ Szedres Helységnévtár
  14. ↑ Fiath - Bezerédj - Gindhy kastély - Lovas Udvarház Panzió

Források

[szerkesztés]
  • Dél-Mezőföld turistatérkép

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szedres&oldid=27585831”