Ugrás a tartalomhoz

MiG–19

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MiG–19
MiG–19 a Szolnoki Repülőmúzeumban
MiG–19 a Szolnoki Repülőmúzeumban

NATO-kódFarmer
Funkcióvadászrepülőgép
GyártóRSZK MiG
Gyártási darabszám8 500

Személyzet1 fő
Első felszállás1953. szeptember 18.
Szolgálatba állítás1955. március
Méretek
Hossz12,50 m
Fesztáv9,20 m
Magasság3,90 m
Szárnyfelület25,00 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg5447 kg
Üzemanyag1 800 kg
Max. felszállótömeg7560 kg
Hajtómű
Hajtómű2 db Tumanszkij RD–9B utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő2×31,9 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Max. sebesség1455 km/h
Hatósugár685 km
Hatótávolság2200 km
Legnagyobb repülési magasság17 500 m
Emelkedőképesség180 m/s
Szárny felületi terhelése302,4 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány0,86
Fegyverzet
Beépített fegyverzet3 db Nugyelman-Rihtyer NR-30 gépágyú, egyenként 70 db lőszerrel a szárnytőbe épített,
55 db a törzsbe épített gépágyúnál
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–19 témájú médiaállományokat.

A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult. A gép prototípusa 1953 szeptemberében emelkedett a magasba, a sorozatgyártás pedig 1955-ben indult be. A típusból több mint 10 000 db épült, különböző változatokban. A gépet a Szovjetunión kívül gyártotta Lengyelország, Csehszlovákia, valamint Kína is J–6/F–6 típusnéven az 1990-es évek közepéig 2000 példányt állított elő.

Története

[szerkesztés]

A gép szolgálatban állt a Varsói Szerződés légierőiben, Magyarországon is, alkalmazta Kína (J–6), Észak-Vietnám, Irak, Kuba, Észak-Korea (J–6), Pakisztán (J–6), Egyiptom, Albánia, Burma (J–6), Kambodzsa (J–6), Szudán, Tanzánia, Zambia és Banglades (J–6) légiereje is.

Csehszlovákiában az Aero gyártotta, ahol 1958–1962 között 103 darabot építettek.[1]

A Szovjetunió az 1960-as években cserélte le MiG–21-esekkel MiG–19 típusú gépeit, ám sok ország később is hadrendben tartotta.

A J–6/F–6 vadászgép

[szerkesztés]

Kína 1958-ban kezdte el gyártani a MiG–19-es kínai változatát, a gyártás még a kilencvenes évek közepén is folyt, jóllehet akkorra gép már igen elavultnak számított. Az exportra gyártott változatnál használták az F–6 típusjelzést.

A repülőgép háborúkban

[szerkesztés]

A MiG–19-es több hadszínteret is megjárt. Az egyiptomi légierő szolgálatában megjárta a Közel-Kelet konfliktusait, a Pakisztán és India közötti konfliktusokban is harcolt. A legeredményesebbnek a vietnámi háborúban bizonyult. Kínai, vietnámi pilóták több légigyőzelmet is arattak a típussal, jóllehet jókora hátrányban voltak az amerikai, jóval modernebb F–4 Phantom II típusú gépekkel szemben. Ennek oka egyrészt abban kereshető, hogy fordulóharcban több esélye volt, jó manőverezhetőségének hála, másrészt a Phantom korai változata nem rendelkezett beépített gépágyúval. Gépágyú függesztménnyel pedig a teljesítménye erősen csökkent.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. History | AERO Vodochody, 2011. június 6. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)

További információk

[szerkesztés]