Gudci
| Gudci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10412 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 384 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 89,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 3,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 24″, k. h. 16° 09′ 00″45.590000°N 16.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 24″, k. h. 16° 09′ 00″45.590000°N 16.150000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gudci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gudci falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 17 km-re délre, községközpontjától 10 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település egy ismert túrmezei zenei formációról (gudci) kapta a nevét, melyben két vagy három hegedű és egy bajsica (hagyományos bőgőszerű túrmezei vonós hangszer) játszott. Sok ilyen banda volt egykor Kostanjevecen is, mely Gudci legősibb településrésze és már 1279-ben említik birtokként, 1428-ban pedig már faluként is felbukkan a korabeli forrásokban. 1454-ben donja lomnicaiak vásároltak itt birtokot és telepedtek meg a szőlőhegyen. A 16. században valószínűleg a török pusztította le, mert ezután már nem említik. Csak a szőlőhegy és a borospincék maradtak fenn és őrzik tovább az egykori falu nevét. Kostanjevec ma Jankovkával és Koloseccel együtt ma Gudci részét képezi.
1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. Ekkor pusztulhatott el Kostanjevec is. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.
A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 62, 1910-ben 152 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 1910 és 1948 között Guci volt a hivatalos neve. 2001-ben a falunak 321 lakosa volt. Egyházilag a dubraneci Havas Boldogasszony plébániához tartozik. A település és szőlőhegyei manapság egyre élénkebb turistaforgalmat bonyolítanak le, mert Gudci a közeli Zágráb és Velika Gorica városlakóinak kedvelt pihenőhelye. A turistaforgalom csúcspontja a minden év első szeptemberi vasárnapján megtartott falunap.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 62 | 83 | 79 | 95 | 121 | 152 | 161 | 187 | 175 | 179 | 184 | 159 | 163 | 185 | 321 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Kostanjevec közelében egy a török időkből származó ősi tölgyfa állt, melyet a népnyelv "török tölgy" (turski hrast) néven nevezett. Átmérője 5,55 és 2 méter között változott, magassága meghaladta a 20 métert. A fa természetvédelem alá esett, azonban időközben elszáradt. Csonkját Turopoljsko Jurjevo ünnepére kiemelték és Lukavec vára elé állították fel, ma is ott látható.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001