Ugrás a tartalomhoz

Drljanovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drljanovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNova Rača
Jogállásfalu
Irányítószám43272
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség193 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′, k. h. 17° 00′45.800000°N 17.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 17° 00′45.800000°N 17.000000°E
SablonWikidataSegítség

Drljanovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.

Fekvése, éghajlata

[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre, a Račačka bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján területe már az őskorban lakott volt. Határában az i. e. 6. évezredben, az újkőkorszakban virágzott starčevo-kultúra hagyatéka került elő. A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Derlianovecz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Derlyanovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Derlyanovecz” néven 76 házzal, 395 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

Jeles esemény volt a település történetében Ferenc József itteni látogatása 1888. szeptember 12-én, aki kíséretében Rudolf trónörökössel, valamint Vilmos, József és Ottó főhercegekkel egy hadgyakorlatot tekintett meg a határában. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 436, 1910-ben 501 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 92%-a horvát, 7%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 90%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 242 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
436 436 410 470 497 501 483 484 535 560 514 456 359 331 285 242

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]