Ugrás a tartalomhoz

Blagorodovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blagorodovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDežanovac
Jogállásfalu
Irányítószám43507
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség155 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 02′45.550000°N 17.033333°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 17° 02′45.550000°N 17.033333°E
SablonWikidataSegítség

Blagorodovac (németül: Blagorodowatz) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 41, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 15, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Čavlovica-patak és a 26-os számú főút mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu északnyugati részén fekvő Zidina nevű hely valószínűleg már a középkorban lakott, várral rendelkező település volt. Ezt látszanak igazolni az itt előkerült tégla és cserépmaradványok. Az itt állt várat és települést azonban máig nem sikerült azonosítani a rendelkezésre álló írásos források alapján és régészeti kutatása sem történt még meg. A térséget 1542-ben foglalta el a török és a falu helye több száz évig erdő volt.

A mai település a 19. század elején erdőirtással keletkezett. A második katonai felmérés térképén bukkan fel először „Blagorodovac” néven. A térképen jól láthatók a falu nyugati részén a nyílegyenesen kimért utak mentén sorakozó házak, míg a keleti oldalon a meglevő főút mentén alakultak ki a telkek.

1865-ben a terület birtokosa Baranya, Somogy és Tolna megyékből dunai svábokat telepített ide. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1869-ben 516, 1910-ben 682 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és német lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a német, 17%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 76%-a szerb, 9%-a horvát, 7%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 229 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 516 718 793 725 682 605 610 561 568 587 499 499 397 331 229

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falutól északnyugatra található Zidina nevű hely ma a Sabolić család tulajdona. A területet részben bekerítették, így a belépés csak a család engedélyével lehetséges. A tulajdonos szerint a területen egykori síkvidéki vár maradványai találhatók, melyet az itt előkerült számos tégla és cseréptöredék, valamint csontleletek igazolnak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]