Ugrás a tartalomhoz

„Csontos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
Porribot (vitalap | szerkesztései)
 
24. sor: 24. sor:
A falu feletti dombon áll [[1703]]-ban Kelet-[[Galícia|Galiciából]] ide szállított görögkatolikus fatemploma.
A falu feletti dombon áll [[1703]]-ban Kelet-[[Galícia|Galiciából]] ide szállított görögkatolikus fatemploma.


[[1910]]-ben 1205 lakosából 112 [[magyarok|magyar]], 78 [[németek|német]], 1000 [[ruszinok|ruszin]] volt. Ebből 46 [[római katolikus]], 1038 [[görögkatolikus]], 98 [[Zidók|izraelita]] volt.
[[1910]]-ben 1205 lakosából 112 [[magyarok|magyar]], 78 [[németek|német]], 1000 [[ruszinok|ruszin]] volt. Ebből 46 [[római katolikus]], 1038 [[görögkatolikus]], 98 [[Zsidók|izraelita]] volt.


A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Nagybereznai járás]]ához tartozott.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Nagybereznai járás]]ához tartozott.

A lap jelenlegi, 2024. március 26., 15:54-kori változata

Csontos (Кострино)
Csontos Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma
Csontos Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségCsontos község
Rangfalu
Alapítás éve1549
Irányítószám89022
Körzethívószám+ 380 0135
Népesség
Teljes népesség1205 fő (1910)[1]
Népsűrűség24,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság289 m
Terület49,576 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 35′ 24″48.943056°N 22.590000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 35′ 24″48.943056°N 22.590000°E
Csontos (Kárpátalja)
Csontos
Csontos
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontos témájú médiaállományokat.
Kilátás a fatemplom mellől, 2009

Csontos (1899-ig Kosztrina, ukránul: Кострино [Kosztrino], szlovákul: Kostrina) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ungvártól 60 km-re északkeletre, az Ung partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu feletti dombon áll 1703-ban Kelet-Galiciából ide szállított görögkatolikus fatemploma.

1910-ben 1205 lakosából 112 magyar, 78 német, 1000 ruszin volt. Ebből 46 római katolikus, 1038 görögkatolikus, 98 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1200 lakosú többségben görögkatolikus ruszin falu.

1910
1 205

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus fatemploma 1703-1761 között épült. Az épület hosszúhajós és centrális elrendezés keveredése, mely a ruszin faépítészet egyik jellemzője. A templom épületet körbefutó alacsony eresz szegélyezi, amely a bejárat előtt két oszlopra támaszkodik. Tetőzete hármas tagolódású. A bejárat felett emelkedő négyzetes, sátortetős torony után két lépcsőzetesen csökkenő magasságú pagodaszerű, szélesen elterülő tetőzettel folytatódik. Bejárata szépen faragott, ikonosztáza gazdagon díszített.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása

Források

[szerkesztés]