Vasfarkasfalva
| Vasfarkasfalva (Wolfau) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Felsőőri járás | ||
| Alapítás éve | 1365 | ||
| Polgármester | Walter Pfeiffer (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7412 | ||
| Körzethívószám | 03356 | ||
| Forgalmi rendszám | OW | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1436 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 340 m | ||
| Terület | 15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 16° 05′ 47″47.257500°N 16.096389°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 16° 05′ 47″47.257500°N 16.096389°E | |||
| Vasfarkasfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasfarkasfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.jpg)
Vasfarkasfalva (németül: Wolfau) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban,
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 10 km-re délnyugatra a Lapincs völgyének felső szakaszán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település története a római időkig nyúlik vissza. Azt, hogy már a Krisztus születése előtti időben is éltek itt emberek bizonyítja az a sírkőtöredék, melyet 1934-ben a Thörwiese dűlőben találtak és ma a Kismartoni Tartományi Múzeum kiállításán látható. A római kori lakosság feltehetően a kelta-pannon népesség maradványa volt. A népvándorlás idején a település elnéptelenedett. A 9. században Nagy Károly serege nyomában bajor telepesek jöttek erre a vidékre.
A magyar honfoglalást követően határőr település állt itt, melyet még 1257-ban a szomszédos Alhóval együtt "Erunsd" alakban említenek. A két település csak később különült el egymástól. Farkasfalva első önálló okleveles említése 1365-ből származik "Walho" alakban. 1465-ben "Walfaw", 1496-ban "Balfo" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1465-ben Alhóval együtt mint vámszedőhelyet említik.[2] 1257-től 1365-ig a Köveskuti család birtoka volt, ezt követően a bükkösdi uradalomhoz csatolták. A következő 120 évben háromszor változott a birtokosa, majd 1482-ben a szalónaki uradalom részeként Baumkirchner Vilmos és György birtoka lett. A Baumkirchner család 1527-ig volt birtokosa, ekkor a Batthyány családé lett, akik azt 1849-ig megtartották. Ekkor hűtlenség címén elkobozták a kivégzett gróf Batthyány Lajostól.
Fényes Elek szerint " Wolfau, Farkasfalu, német f. Vas vmegyében, Stájerország szélén, ut. post. Kőszeg. Van 764 kath., 538 ágostai lakosa, kath. paroch. temploma; a Lapincs vize mellékén kövér rétjei, szép erdeje. Birja néhai gr. Batthyáni Lajos tömege."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Farkasfalva nagy stájer határszéli község, 264 házzal és 1642 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Felső-Eör. Plébániája 1698-ban már virágzott. Ekkor lelkészkedett itt Hassenius János Jakab szász származású, híres tudós. Kegyura Soklits Ármin, kinek itt csinos urilaka van."[4]
A településnek 1869-ben 1561 lakosa volt, mely 1900-ra 1714-re nőtt. Ekkor 266 ház állt a településen, de a lakosság száma később csökkent. 1910-ben 1656, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Címerét 1992-ben fogadták el hivatalosan.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Vasfarkasfalva a dél-burgenlandi települések honlapján
- Vasfarkasfalva az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
