Őrállás

	Őrállás (Oberdorf im Burgenland)
	; Őrállás címere
	; Őrállás címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Felsőőri járás
Alapítás éve	1434
Polgármester	Josef Lorenz (ÖVP)
Irányítószám	7501
Körzethívószám	03352
Forgalmi rendszám	OW
	Népesség
Teljes népesség	996 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	114 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	364 m
Terület	9,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 13′ 11″, k. h. 16° 13′ 02″47.219722°N 16.217222°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 11″, k. h. 16° 13′ 02″47.219722°N 16.217222°E
	Őrállás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Őrállás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Őrállás (németül Oberdorf im Burgenland) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 9 km-re délre fekszik.

Története

A község területe már az időszámításunk előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja az itt talált kőbalta és a számos római kori halomsír.

A mai települést a vörösvári uradalom területén alapították. Első írásos említése 1434-ből származik "Poss. Monyarospathak al. nom. Obordoffh" alakban abban az oklevélben, melyben a sváb származású Ellerbachok az uradalmat megvásárolták. 1496-ban "Poss. Monyoroswelgh al. nom. Obordorff" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Ellerbach János a birtokot Erdődy Bakócz Tamás zágrábi püspöknek, a későbbi esztergomi érseknek adja el. Lakói javarészt jobbágyok, akik adójukat részben természetben, részben pénzben fizették az uradalomnak. 1553-ban "Oberdarff", 1556 "Oberdorff", 1635-ben "Obandorff" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1688-ban a faluban 24 ház állt, az akkori családnevek közül a Halper, Konrath, Tuider és Lorenz családok ma is lakják a települést. 1779-ben 443 lelket számláltak itt. 1869-ben a Saubergen felépült a templom. 1881-ben postahivatal nyílt, az iskolát 1884-ben építették. 1885-ben a település hivatalos nevét „Őrállás”ban állapították meg. 1891-ben 974 lakosa volt.

Vályi András szerint "OBERDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vörösvárhoz közel, mellynek filiája; Szent Annának emlékezetére épűlt Kápolnája magos, hegyes és kies helyen épűlt, melly helyről tiszta időben Stájer Országba lehet el látni. Határjában fája van, földgye homokos, és köves. "^[2]

Fényes Elek szerint "Oberdorf, német falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban, 610 kath. lak., s sovány, erdős határral."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Őrállás, 158 házzal és 974 r. kath. és ág. ev. vallású németajkú lakossal. Postája helyben van és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek."^[4]

1910-ben 942 lakosából 925 fő német, 17 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. Az első világháborúban 30 helyi lakos esett el. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben alakult meg a község önkéntes tűzoltóegylete. 1922-ben a templom mögött felépült a második iskolaépület, 1923-ban pedig a tűzoltó szerház. 1935-ben bevezették az elektromosságot. A második világháborúban a helyi férfiak közül sokan szolgáltak a Wehrmacht kötelékében, végül a háborúban 94 lakos veszett oda. 1952-ben a község minden részén felgyulladtak a villanyégők. 1953-ban elkészült a vízvezeték hálózat. 1961 és 1968 között a templomot renoválták, 1967-ben elkészült az új községháza és átépítették az iskolát is. 1973-ban megkezdődött a csatornahálózat építése. 1978-ban megnyílt az óvoda a községben. 1988-ban bevezették a gázt a településre. 2001-ben 1102 lakosa volt, melyből 1082 német, 5 magyar, 15 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1869-ben épült, 1961 és 1968 között renoválták.

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]