Vágkelecsény

	Vágkelecsény; (Turčianske Kľačany)
	Vágkelecsény temploma
	; Vágkelecsény; zászlaja
	; Vágkelecsény; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1403
Polgármester	Miroslav Lamoš
Irányítószám	038 61
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	1024 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	410 m
Terület	12,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′ 57″, k. h. 18° 56′ 54″49.115833°N 18.948333°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 57″, k. h. 18° 56′ 54″49.115833°N 18.948333°E
	Vágkelecsény; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkelecsény; témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágkelecsény (1899-ig Klicsin, szlovákul Turčianske Kľačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 7 km-re északra, a Vág (pontosabban a Kerpelényi-csatorna) jobb partján fekszik.

Története

1403-ban „Kelechen” néven említik először. Szklabinya várának uradalmához tartozott, 1671-től ők látták el a megyegyűlések őrszolgálatát. A 18. és 19. században a Révay család birtoka. 1715-ben 14 háztartása volt. 1720-ban 62 házában 380 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLICSIN. Klacani, vagy Kletsen. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura G. Révai Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Szucsánnak szomszédságában, 3/4 órányia, és annak filiája, határjának földgye közép termékenységű, réttye, legelője elég, fája mind a’ két féle, piatzozásai Sz. Mártonban, és másutt, van folyó vizetskéje is, melly a’ kősziklák kőzűl jőven az helységen keresztűl foly, malom van rajta, ’s benne sok rák, és pisztráng van.”^[2]

1828-ban 70 háza és 364 lakosa volt. A 19. században főként kézművességgel, napszámos munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klicsén, vagy Klacsán, Thurócz m. tót falu, a Vágh jobb partján: 26 kath., 330 evang., 8 zsidó lak. Fűrészmalmok; kalló; lentermesztés; nagy erdő; fakereskedés. Lakosai sok marhát tartanak. F. u. a Révay nemz.”^[3]

1850 és 1890 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 591, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 811 lakosából 800 szlovák volt.

2011-ben 888 lakosából 835 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkelecsény témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]