Ugrás a tartalomhoz

Szűrös Mátyás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűrös Mátyás
Griechisch Tamás felvétele
Griechisch Tamás felvétele
Született1933. szeptember 11. (91 éves)
Püspökladány
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
Iskolái
Kitüntetései
  • Népek Közötti Barátságért Érdemrend (1982)
  • díszpolgár (1995)
  • díszpolgár (1997, Beregszász)
  • A harmadik magyar köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
    Hivatali idő
    1989. október 23. 1990. május 1.
    MiniszterelnökNémeth Miklós
    ElődStraub F. Brunó (mint az Elnöki Tanács elnöke)
    UtódGöncz Árpád
    A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
    Hivatali idő
    1989. március 10. 1989. október 23.
    ElődStadinger István
    UtódFodor István
    A harmadik magyar köztársaság Országgyűlésének elnöke
    Hivatali idő
    1989. október 23. 1990. május 1.
    Elődönmaga
    UtódGöncz Árpád
    Politikai pályafutása
    Párt
    Választókerület
  • Hajdú-Bihar megye 15.vk. (1985)
  • Hajdú-Bihar megye 6.vk. (1990, 1994)
  • Hajdú-Bihar megye területi lista (1998)

  • A Wikimédia Commons tartalmaz Szűrös Mátyás témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

    Életpályája

    [szerkesztés]

    A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban érettségizett.

    1953-ban került Moszkvába, ahol a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) tanult és 1959-ben végzett. Később az MKKE-n és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vett részt posztgraduális képzésen.

    1959-től 1960-ig a Külügyminisztérium előadója, majd 1962-ig főelőadója volt. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkárává nevezték ki, 1965-től pedig az MSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa volt. 1974-ben ennek helyettes vezetője lett. 1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté, 1978 és 1982 között moszkvai nagykövet volt, majd 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

    1951 és 1956 között az MDP tagja volt, majd 1956-ban átiratkozott az MSZMP-be, és 1989-ig annak tagja volt. 1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1983 és 1989 között a KB titkára volt. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője volt Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt.

    1985-ben bekerült az Országgyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány). 1985 és 1989 között a külügyi bizottság elnöke, 1988 és 1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. október 23. és 1990. május 2. között. 1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Pártba.

    Az 1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott. 1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületből jutott be. Mivel 1998-ban veszített a Fidesz jelöltjével, Arnóth Sándorral szemben, így az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 1985 és 1989, valamint 1994 és 2002 között az IPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke volt. Képviselői munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavazott.

    2002-ben kilépett az MSZP-ből, és az Új Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, illetve miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett az országgyűlési választáson. 2003-ban átlépett a „történelmi” SZDP-be, majd annak elnökévé választották; 2005-ben lemondott tisztségéről. 2006-ban Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, sikertelenül.

    Németül és oroszul felsőfokon, angolul középfokon beszél.[1]

    Politikán kívüli tevékenysége

    [szerkesztés]

    1989-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke lett, a tisztséget 1997-ig viselte. 1990-ben a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke lett. 1994 és 1999 között az Illyés Alapítvány, 1996 és 2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke volt.

    Családja

    [szerkesztés]

    Nős, második házasságában él. Első feleségétől két fia – Iván (1962. február 8.)[2] és bátyja (1958) –, második feleségétől egy lánya született.

    Díjai, elismerései

    [szerkesztés]
    • Munka Érdemrend ezüst fokozat (1967, Közlöny. 82. szám).
    • Munka Érdemrend arany fokozat (1975, Közlöny. 23. szám).
    • Népek Barátsága érdemrend (1982, Közlöny. 52. szám).
    • Bocskai-díj (1995)
    • Püspökladány díszpolgára (1995)[3]
    • Beregszász díszpolgára (1997)[4]

    Könyvei

    [szerkesztés]
    • A nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdése; Kossuth, Budapest, 1985
    • Hazánk és a nagyvilág (1985)
    • Hazánk és Európa (1987)
    • Magyarságról, külpolitikáról (1989)
    • Cselekvő politikával a magyarságért. Politikusi portré, 1988–1996; Heraldika, Budapest, 1997
    • Köztársaság született "harangszavú délben" 1989. október 23.; Mediart Grafikai Stúdió, Budapest, 1999
    • Nemzetpolitika és csatlakozás. Az integráció kérdései; Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2001 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
    • Hogyan tovább a rögös utakon; Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2003
    • Köztársaság született „harangszavú délben” 1989. október 23. Visszatekintés húsz évvel a kikiáltás után; 2. bőv. kiad.; Heraldika, Budapest, 2009
    • Szűk volt a mundér. Egy magyar diplomata emlékezései és emlékeztetése, 1959–2013; Püski, Budapest, 2013

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. a b Dr. Szűrös Mátyás. Országgyűlés. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
    2. 1984. augusztus 16-án jelentkezett a Francia Idegenlégióba.
    3. Püspökladány Város weboldala. [2020. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
    4. Szűrös Mátyás: Unokáink is olvasni fogják. Napkeletnepe.hu

    Források

    [szerkesztés]

    Külső hivatkozások

    [szerkesztés]


    Elődje:
    Stadinger István
    Utódja:
    Fodor István
    Elődje:
    Utódja:
    Göncz Árpád