Ugrás a tartalomhoz

Stružani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stružani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOprisavci
Jogállásfalu
Irányítószám35216
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség111 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 18° 18′ 11″45.141000°N 18.303000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 18° 18′ 11″45.141000°N 18.303000°E
SablonWikidataSegítség

Stružani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 23, közúton 28 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Sredanci és Zoljani között fekszik. Itt található az A5-ös (E73) Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya és az A3-as (E70) Zágráb-Lipovac autópálya csomópontja.

Története

[szerkesztés]

Stružani területe az itt talált leletek szerint már ősidők óta lakott volt. A Zágráb-Lipovac autópálya építésének előkészítő munkálatai során a falu északkeleti részén, az építendő autópálya nyomvonalán egy hosszan elnyúló dombháton a „Vrtlovi” lelőhelyen[2] történelem előtti és középkori kerámiatöredékeket találtak, melyek egykori, itt állt ősi településekre utalnak. 2006-ban és 2007-ben leletmentő régészeti feltárásokat végeztek a falutól mintegy 500 méterre északkeletre található „Vrtlovi-Kućište-Veliki Trstenik” lelőhelyen.[3] Itt számos kerámiatöredék mellett hamvasztásos temetkezésre utaló korom, hamu és égett csontmaradványok kerültek elő. A régebbi leleteket vaskori kelta településsel azonosították. Mellettük az autópálya északi és déli oldalán fekvő dombhátakon középkori és kora újkori település maradványai is előkerültek.

Noha a régészeti leletek azt mutatják, hogy itt a középkorban is éltek emberek, a település neve nem szerepel a középkori forrásokban. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban említ itt egy „Tušan” nevű falut 10 házzal. A mai település közelében ma is létezik egy „Tuk” nevű hely, mely a régi település nevéből származhat. Stružani neve 1746-ban bukkan fel először az egyházi vizitáció jelentésében, amikor 25 házában 76 katolikus élt és már állt itt egy Szent Mihály kápolna is. 1758-ban a svilaji plébániához tartozó faluban 31 ház állt. 1760-ban a faluban 19 katolikus ház állt, melyekben 31 család élt 140 katolikus lakossal.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Strussani” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Struxane” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Struxane” néven 27 házzal, 146 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 158, 1910-ben 201 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 169 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
158 174 144 181 207 201 194 189 202 188 225 204 179 181 176 169

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a svilaji plébánia filiája.

Az NK Sloga Stružani labdarúgóklubot 1985-ben alapították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]