Ugrás a tartalomhoz

Ježevik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ježevik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBukolya
Jogállásfalu
Irányítószám35209
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség59 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 43″, k. h. 18° 04′ 26″45.212000°N 18.074000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 43″, k. h. 18° 04′ 26″45.212000°N 18.074000°E
SablonWikidataSegítség

Ježevik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bród központjától 8 km-re északkeletre, községközpontjáról 3 km-re északra Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település keletkezésével kapcsolatban a történészek különböző véleményen vannak. Csánki Dezső szerint település már a középkorban is létezett. 1422-ben „Jalsawyk”, „Jalsawycha” alakban említi a korabeli oklevél mint Névna vára tartozékaival szomszédos birtokot. Borics bán utódainak birtoka volt. [2] A török 1536-ban szállta meg és valószínűleg elnéptelenedett. Andrija Zirdum szerint a török uralom idején erdőirtáson keletkezett, amikor pravoszláv vlachok települtek ide, akik főként állattartással foglalkoztak. Neve a sündisznó szláv „jež” nevéből származik. A török kivonulásával a lakosság legnagyobb része is távozott, csupán négy család maradt. Néhány évvel ezután Boszniából menekült családok érkeztek ide.[3] 1698-ban „Jessevics” néven hajdútelepülésként, szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban és 1746-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 5 háza volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 6 házzal, 7 családdal és 48 katolikus lakossal említi megjegyezve, hogy 7 pravoszlávok által lakott ház is állt a településen.[3] A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Jessevik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jexevik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jeshevik” néven 20 házzal, 30 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 71, 1910-ben 143 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a szerb, 25%-a ruszin, 16%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 51%-a szerb, 45%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 63 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
71 72 63 87 118 143 143 153 137 136 127 99 80 71 77 63

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]