Spencer Tracy
Spencer Tracy | |
Spencer Tracy 1948-ban | |
Született | Spencer Bonaventure Tracy 1900. április 5.[1][2][3][4][5] Milwaukee[6][7] |
Elhunyt | 1967. június 10. (67 évesen)[1][2][3][4][5] Los Angeles |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Házastársa | Louise Treadwell (1923–1967) |
Élettársa | Katharine Hepburn (1941–1967) |
Szülei | Caroline Tracy John Edward Tracy |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
Magassága | 175 cm |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1922 – 1967 |
Híres szerepei |
|
Műfajok | western |
Tevékenység | színész |
Díjai | |
Oscar-díjak | |
Legjobb férfi főszereplő A bátrak kapitánya (1938) Fiúk városa (1939) | |
Golden Globe-díjak | |
Legjobb férfi főszereplő (filmdráma) A színésznő (1954) | |
BAFTA-díjak | |
Legjobb férfi főszereplő Találd ki, ki jön vacsorára! (1969) | |
Spencer Tracy aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Spencer Tracy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Spencer Tracy (Milwaukee, 1900. április 5. – Beverly Hills, 1967. június 10.) kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki 1930 és 1967 között 74 filmben szerepelt. Gyakran emlegetik az amerikai filmtörténet egyik legjobb színészeként. 1999-ben az Amerikai Filmintézet kilencedikként sorolta minden idők legnagyobb férfiszínészei közé. Őt és Laurence Olivier-t jelölték a legtöbbször (mindkettőjüket kilencszer) a legjobb férfi főszereplő Oscar-díjára.
Élete és karrierje
[szerkesztés]Spencer Tracy az ír-amerikai katolikus John Edward Tracy és a protestáns Caroline Brown gyermekeként született a wisconsini Milwaukee városában. 1917-ben otthagyta a középiskolát, és jelentkezett a haditengerészet soraiba. Az első világháborút a Norfolk tengerészeti hajógyárban, Virginia államban töltötte. A háború után újra tanulni kezdett, a középiskolát végül 1921-ben végezte el. Később a Ripon College hallgatója lett, itt kezdett el érdeklődni a színjátszás iránt. Ezután felvették a New York-i Academy of Dramatic Arts hallgatói közé. Első szerepét 1922-ben kapta a Broadwayen Karel Čapek R.U.R. című színdarabjában, ahol egy robotot játszott. 1923-ban feleségül vette Louise Treadwell színésznőt, akivel két gyerekük született, John és Louise (Susie). 1930-ban fedezte fel John Ford, aki azonnal szerződtette is a 20th Century Fox stúdió Felfelé a folyón című filmjéhez. Rövidesen családjával Hollywoodba költözött, ahol öt éven belül 25 filmet forgatott.
1935-ben átszerződött az MGM stúdióhoz, és három éven belül kétszer kapta meg a legjobb férfi főszereplő Oscar-díját, 1937-ben A bátrak kapitánya, 1938-ban pedig a Fiúk városa főszerepéért. Hét másik filmben pedig Oscar-díjra jelölték, 1936-ban a San Francisco, 1950-ben Az örömapa, 1955-ben Az igazság napja, 1958-ban Az öreg halász és a tenger, 1960-ban az Aki szelet vet, 1961-ben az Ítélet Nürnbergben, 1967-ben pedig posztumusz a Találd ki, ki jön ma vacsorára! című filmekben nyújtott alakításaiért.
1941-ben hosszú viszonyt kezdett Katharine Hepburnnel, és bár elköltözött feleségétől, katolikusként soha nem tudtak elválni. Hepburnnel összesen kilenc filmben szerepeltek együtt. Utolsó filmje, az 1967-es Találd ki, ki jön ma vacsorára! forgatása után tizenhét nappal szívinfarktust kapott és meghalt.
Évtizedekkel a halála után Tracyt még mindig az egyik legsokoldalúbb színészként tartják számon. Meggyőzően játszott hőst, gonoszt, vagy akár komédiást. Ő volt Hollywood egyik első „realista” színésze, alakításai pedig kiállták az idő próbáját.
1988-ban a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kara és Susie Tracy megalapították a Spencer Tracy-díjat, amit filmszínészek kapnak munkásságuk elismeréseként. A díjazottak közt van William Hurt, James Stewart, Michael Douglas, Denzel Washington, Tom Hanks, Anthony Hopkins, Jodie Foster, Harrison Ford, Anjelica Huston, Nicolas Cage, Kirk Douglas, Jack Lemmon, és Morgan Freeman.
Filmjei
[szerkesztés]- The Strong Arm (1930)
- Taxi Talks (1930)
- The Hard Guy (1930)
- Felfelé a folyón (1930)
- Quick Millions (1931)
- Six Cylinder Love (1931)
- Goldie (1931)
- She Wanted a Millionaire (1932)
- Sky Devils (1932)
- Disorderly Conduct (1932)
- Fiatal Amerika (1932)
- Society Girl (1932)
- The Painted Woman (1932)
- Me and My Gal (1932)
- 20 000 év a Sing Singben (1933)
- The Face in the Sky (1933)
- Shanghai Madness (1933)
- The Power and the Glory (1933)
- Az én házam az én váram (Man's Castle) (1933)
- Társasági lány (1933)
- The Mad Game (1933)
- The Show-Off (1934)
- Looking for Trouble (1934)
- Bottoms Up (1934)
- Now I'll Tell (1934)
- Marie Galante (1934)
- It's a Small World (1935)
- The Murder Man (1935)
- Dante pokla (1935)
- Whipsaw (1935)
- Csőcselék (1936)
- Téboly (1936)
- San Francisco (1936)
- Bulvár románc (1936)
- A megrágalmazott hölgy (1936)
- They Gave Him a Gun (1937)
- A bátrak kapitánya (1937)
- A nagyváros (1937)
- A próbakisasszony (1937)
- Berepülőpilóta (1938)
- Hollywood Goes to Town (1938)
- Fiúk városa (1938)
- For Auld Lang Syne: No. 4 (1939)
- Hollywood Hobbies (1939)
- Stanley és Livingstone (1939)
- Elveszem ezt az asszonyt (1940)
- Northward, Ho! (1940)
- Északnyugati átjáró (1940)
- Edison, a férfi (1940)
- Olajváros (1940)
- Férfiak a fiúk városából (1941)
- Ördög az emberben – Dr. Jekill és Mr. Hyde (1941)
- Az év asszonya (1942)
- Ring of Steel (1942) (narrátor)
- Kedves csirkefogók (1942)
- A láng őrzője (1942)
- His New World (1943) (narrátor)
- A pasas neve: Joe (1943)
- A hetedik kereszt (1944)
- 30 másodperc Tokió fölött (1944)
- Szerelem nélkül (1945)
- A gyeptenger (1947)
- Cass Timberlane (1947)
- Államok szövetsége (1948)
- Edward fiam (1949)
- Ádám bordája (1949)
- Malaya (1949)
- Father of the Bride (1950)
- A nép kontra O'Hara (1951)
- A papa kedvence (1951)
- Vád O`Hara ellen (1951)
- Pat és Mike (1952)
- Plymouthi kaland (1952)
- A színésznő (1953)
- A kettétört lándzsa (1954)
- Rossz nap Black Rocknál (1955)
- A hegység (1956)
- Íróasztalkészlet (1957)
- Az öreg halász és a tenger (1958)
- Az utolsó hurrá (1958)
- Aki szelet vet (1960)
- Találkozás az ördöggel (1961)
- Ítélet Nürnbergben (1961)
- A vadnyugat hőskora (1962) (narrátor)
- Bolond, bolond világ (1963)
- Találd ki, ki jön vacsorára! (1967)
Fontosabb díjai
[szerkesztés]- Legjobb férfi főszereplő - A bátrak kapitánya (1938)
- Legjobb férfi főszereplő - Fiúk városa (1939)
- Legjobb férfi főszereplő (filmdráma) - A színésznő (1954)
- Legjobb férfi főszereplő - Találd ki, ki jön vacsorára! (1969)
- Legjobb férfi alakítás - Rossz nap Black Rocknál (1955)
- Legjobb külföldi színész - Ítélet Nürnbergben (1962)
- Legjobb külföldi színész - Találd ki, ki jön vacsorára! (1968)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Spencer Tracy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ http://www.jsonline.com/multimedia/photos/movie-stars-you-might-have-forgotten-or-never-knew-were-born-in-wisconsin-b99443978z1-291732601.html
További információk
[szerkesztés]- Spencer Tracy a PORT.hu-n (magyarul)
- Spencer Tracy az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Spencer Tracy az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Spencer Tracy a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Spencer Tracy Életrajza az Mno.hu oldalon[halott link]
- Spencer Tracy a Civishir.hu oldalon