Kedveshegy
Kedveshegy (Dragoslavec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Víziszentgyörgy |
Jogállás | falu |
Alapítás éve | 1478 |
Polgármester | Dragica Vugrinec |
Irányítószám | 40311 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 351 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 20′ 53″46.452000°N 16.348000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 20′ 53″46.452000°N 16.348000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kedveshegy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kedveshegy (horvátul: Dragoslavec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 11 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1478-ban "Dragislawecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás király Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.
A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 460 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A településen egy, a kis útikápolnák korai típusához tartozó kápolna áll.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Víziszentgyörgy község hivatalos oldala
- A víziszentgyörgyi plébánia honlapja
- Horvátország kulturális emlékei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.