Nathanael West
Nathanael West | |
Született | Nathan Weinstein 1903. október 17. New York City, New York, USA. |
Elhunyt | 1940. december 22. (37 évesen) El Centro, Imperial megye, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Házastársa | Eileen McKenney |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Brown Egyetem |
Halál oka | közúti baleset |
Sírhelye | Mount Zion Cemetery |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nathanael West (született: Nathan Weinstein; New York, 1903. október 17. – El Centro, 1940. december 22.) amerikai író és forgatókönyvíró. Két sötéten szatirikus regényről emlékeznek rá: a Törtszív kisasszony (1933) és a Sáskajárás (1939), amelyek az újság- és a hollywoodi filmiparban játszódnak.
Korai élete
[szerkesztés]Nathanael West Nathan Weinstein néven született New Yorkban, az oroszországi Kovno-ból (a mai Kaunas, Litvánia) származó askenázi zsidó szülők első gyermekeként. Szülei, Anuta (Anna, született Wallenstein, 1878–1935) és Max (Morduch) Weinstein (1878–1932),[1] felső középosztálybeli háztartást tartottak fenn egy zsidó negyedben a manhattani Upper West Side-on. West kevés ambíciót mutatott, kimaradt a középiskolából és csak középiskolai bizonyítványának hamisításával nyert felvételt a Tufts College-ba.[2][3]
Miután kizárták a Tuftsból, úgy került be a Brown Egyetemre, hogy eltulajdonította Tufts diáktársa, az unokatestvére bizonyítványát. Bár West kevés iskolai munkát végzett a Brownnál, sokat olvasott. Figyelmen kívül hagyta amerikai kortársai realista műveit, a francia szürrealisták, valamint az 1890-es évek brit és ír költői, különösen Oscar Wilde javára. West érdeklődésének középpontjában a szokatlan irodalmi stílus és a szokatlan tartalom állt. Érdeklődni kezdett a kereszténység és a misztika, az irodalom és a művészet által tapasztalt vagy kifejezett módja iránt.[4]
Mivel a legtöbb testvéri közösséghez nem csatlakozhattak zsidó diákok, fő barátja leendő sógora, S. J. Perelman[5] volt. (Perelman feleségül vette West húgát, Laurát.) West éppen hogy végzett a Brownnál. Ezután három hónapra Párizsba ment, és ekkor változtatta a nevét Nathanael Westre. Családja, ki eddig támogatta, az 1920-as évek végén anyagi nehézségekbe ütközött. West hazatért és időnként az építőiparban dolgozott az apjának, végül a Manhattan East 23. utcájában található Hotel Kenmore Hall[6] éjszakai portásként talált állást. West egyik valós szállodai élménye ihlette a Romola Martin és Homer Simpson közötti incidenst, amely később megjelent a The Day of the Locust (1939) című könyvben.[7]
1933-ban a New York-i Sutton Hotel menedzsereként alkalmazták, amely a 330 E. 56th Street szám alatt található.[8]
Szerző
[szerkesztés]Bár West főiskola óta dolgozott az írásán, csak a szállodában töltött csendes éjszakai munkája során talált időt arra, hogy összeállítsa regényét. West ekkor írta meg azt, amiből végül a Miss Lonelyhearts lesz (1933). Maxim Lieber[9] 1933-ban irodalmi ügynökeként szolgált. 1931-ben azonban, két évvel a Miss Lonelyhearts befejezése előtt, West kiadta The Dream Life of Balso Snell című regényét, amely a főiskolán született. Addigra West a New Yorkban és környékén dolgozó írók (köztük William Carlos Williams és Dashiell Hammett) csoportjába tartozott.
1933-ban West vásárolt egy farmot Pennsylvania keleti részén, de hamarosan szerződéses forgatókönyvíróként kapott munkát a Columbia Picturesnél, és Hollywoodba költözött. 1934-ben kiadta harmadik regényét, az A Cool Million-t. Három műve közül egyik sem fogyott jól, így kevesebb mint 800 dollárt keresett, így az 1930-as évek közepét pénzügyi nehézségekkel[10] töltötte, és szórványosan dolgozott együtt forgatókönyveken. Sok film, amin dolgozott, B-film[11] volt, mint például a Five Came Back (1939). Ebben az időben írta meg a The Day of the Locust című könyvét. Regényének számos helyszínét és kisebb szereplőit közvetlenül a Hollywood Boulevard[12] egyik szállodájában szerzett tapasztalataiból vette át.
1939 novemberében felvették forgatókönyvíróként az RKO Radio Pictures-hez, ahol Boris Ingsterrel[13] együtt dolgozott Francis Iles[14] Before the Fact (1932) című regényének filmadaptációján. West és Ingster hét hét alatt írta meg a forgatókönyvet, West a karakteralkotásra és a párbeszédre, Ingster pedig a narratív struktúrára összpontosított.
Az RKO a Suspicion (1941) címen kiadott filmet Alfred Hitchcockra bízta; de Hitchcocknak már volt saját, lényegesen eltérő forgatókönyve. Hitchcock forgatókönyvét Samson Raphaelson[15], Joan Harrison[16] (Hitchcock titkára) és Alma Reville[17] (Hitchcock felesége) írta. West és Ingster forgatókönyvét elhagyták, de a szöveg megtalálható a Library of America[18] kiadásában, amely West összegyűjtött műveit tartalmazza.[19]
Halála
[szerkesztés]1940. december 22-én West és felesége, Eileen McKenney egy mexikói vadászútról tértek vissza Los Angelesbe. West a kaliforniai El Centróban nekihajtott egy stoptáblának és az ütközés következtében ő és McKenney meghaltak. (Haláluk a barátjuk, F. Scott Fitzgerald halála utáni napon következett be.) McKenney ihlette a My Sister Eileen című Broadway-darab címszereplőjét, és ő és West a tervek szerint New Yorkba repültek volna a Broadway december 26-i megnyitójára.[20]
Westet a Queens-ben lévő Mount Zion temetőben temették el, a koporsójába helyezve felesége hamvait is.
Munkái
[szerkesztés]Bár West nem volt széles körben ismert élete során, hírneve halála után nőtt, különösen azáltal, hogy 1957-ben megjelentette összegyűjtött regényeit a New Directions kiadó. A Miss Lonelyhearts-t széles körben West remekműveként tartják számon. A Day of the Locust-ból film készült,[21] amely 1975-ben jelent meg Donald Sutherland és Karen Black főszereplésével. Hasonlóképpen a Miss Lonelyhearts (1933) filmes (1933,[22] 1958, 1983), színpadi (1957) és operai (2006) változatban is megjelent; Hitchcock Hátsó ablak című filmjében szereplő "Miss Lonelyhearts" karakter pedig párhuzamot mutat West munkásságával.[23]
A Day of the Locust obszcén, harsány tájképei annak fényében erősödtek meg, hogy az ország többi része akkoriban zord szegénységben élt. Noha West részt vett a szocialista gyűléseken a New York-i Union Square-en, regényei nem mutatnak rokonságot a kortárs aktivista írók, például John Steinbeck és John Dos Passos regényeivel. West írásstílusa nem teszi lehetővé a pozitív politikai okok ábrázolását, ahogy Malcolm Cowley-nak[24] írt levelében a The Day of the Locust-ról bevallotta: „Megpróbáltam leírni a náciellenes liga találkozóját, de nem illett bele, és egy bordélyházat és egy mocskos filmet kellett helyettesítenem."[25]
West úgy látta, hogy az amerikai álmot mind szellemi, mind anyagi értelemben elárulták, és írásában „a politikai ügyek, a vallásos hit, a művészi megváltás és a romantikus szerelem elsöprő elutasítását” mutatta be.[26] A korrupt amerikai álomnak ez az elképzelése még sokáig fennmaradt halála után, a "nyugati betegség" kifejezés formájában, amelyet W. H. Auden költő alkotott meg, hogy a szellemi és gazdasági értelemben egyaránt létező szegénységre utaljon. Jay Martin 1970-ben írt egy kiterjedt életrajzot Westről. 2010-ben jelent meg Marion Meade[27] egy másik életrajza, a Lonelyhearts: The Screwball World of Nathanael West and Eileen McKenney.[28]
Művei
[szerkesztés]Regények
[szerkesztés]- The Dream Life of Balso Snell (1931) ISBN 0-374-5-0292-7
- Miss Lonelyhearts (1933) ISBN 0-14-003907-4
- A Cool Million (1934) ISBN 0-374-5-0292-7
- The Day of the Locust (1939) ISBN 0-14-003907-4
Drámák
[szerkesztés]- Even Stephen (1934, with S. J. Perelman[5])
- Good Hunting (1938, with Joseph Schrank )
Elbeszélések
[szerkesztés]- Western Union Boy
- The Imposter
Posztumusz
[szerkesztés]- Bercovitch, Sacvan, ed. Nathanael West, Novels and Other Writings (Library of America, 1997) ISBN 978-1-883011-28-4
Magyarul
[szerkesztés]- Sáskajárás (The Day of the Locust) – Magvető, Budapest, 1971 · Fordította: Vándor Vera
- Sáskajárás / Törtszív kisasszony / Egy kerek milliócska (The Day of the Locust / Miss Lonelyhearts / A Cool Million) – Kalligram, Pozsony, 1995 · ISBN 8071490822 · Fordította: Vándor Vera, Bartos Tibor, Széky János
Forgatókönyvek
[szerkesztés]- Ticket to Paradise (1936)
- Follow Your Heart (1936)
- The President's Mystery (1936)
- Rhythm in the Clouds (1937)
- It Could Happen to You (1937)
- Born to Be Wild (1938)
- Five Came Back (1939)
- I Stole a Million (1939)
- Stranger on the Third Floor (1940)
- The Spirit of Culver (1940)
- Men Against the Sky (1940)
- Let's Make Music (1940)
- Before the Fact (Suspicion, 1941 film) (1940)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Anuta (Anna) Wallenstein ancestry records
- ↑ A Tufts University egy magánegyetem Medford és Somerville határán. 1852-ben Tufts College néven alapították keresztény univerzalisták, akik egy nem szektás felsőoktatási intézményt akartak létrehozni.
- ↑ Alive Inside the Wreck: A Biography of Nathanael West. New York, London: OR Books, 54. o. (2011. november 22.). ISBN 978-1-935928-38-6
- ↑ (2006. november 22.) „Nathanael West's Miss Lonelyhearts and the Problem of Suffering”. Pastoral Psychology 54 (6), 578. o. DOI:10.1007/s11089-006-0026-1.
- ↑ a b Sidney Joseph Perelman (1904. február 1. – 1979. október 17.) amerikai humorista és forgatókönyvíró. Leginkább a The New Yorker számára sok éven át írt humoros rövid darabjairól ismert. Számos más magazinnak is írt, beleértve a Judge-t, valamint könyveket, forgatókönyveket és forgatókönyveket. Perelman 1956-ban Oscar-díjat kapott a forgatókönyvírásért.
- ↑ A Hotel Kenmore Hall egy 22 emeletes szálloda, amely az East 23rd Street-en van Manhattan Gramercy részében.
- ↑ Wisker, Alistair. The Writing of Nathanael West. Basingstoke: Macmillan, 1990. p.104-106;ISBN 0-333-43823-X
- ↑ 'The Case of Dashiell Hammett', (1982) PBS documentary.
- ↑ Maxim Lieber (1897. október 15. – 1993. április 10.) kiemelkedő amerikai irodalmi ügynök volt New Yorkban az 1930-as és 1940-es években. A szovjet kém, Whittaker Chambers (született: Jay Vivian Chambers; 1901. április 1. – 1961. július 9.; amerikai író-szerkesztő, aki a kommunista párt tagjaként (1925) és szovjet kémként (1932–1938) eltöltött korai évei után disszidált az országból) 1949-ben bűntársnak nevezte, Lieber pedig nem sokkal Alger Hiss (1904. november 11. – 1996. november 15.; amerikai kormánytisztviselő volt, akit 1948-ban azzal vádoltak, hogy az 1930-as években a Szovjetunió javára kémkedett) 1950-es elítélése után előbb Mexikóba, majd Lengyelországba menekült.
- ↑ Eaton, Mark. A Companion to the Modern American Novel 1900–1950. Blackwell Publishing Ltd., 466–67. o. (2009). ISBN 978-0-631-20687-3
- ↑ A B movie vagy B film alacsony költségvetésű kereskedelmi mozifilm.
- ↑ A Hollywood Boulevard egy jelentős kelet-nyugati irányú utca a kaliforniai Los Angelesben.
- ↑ Boris Ingster (Riga, 1903. október 29. – Los Angeles, 1978. augusztus 2.) orosz-amerikai forgatókönyvíró, film- és televíziós rendező, valamint producer, a film noir műfaj beindításában játszott szerepéről nevezetes.
- ↑ Anthony Berkeley Cox (1893. július 5. – 1971. március 9.) angol krimiíró. Több álnévvel írt, köztük Francis Iles, Anthony Berkeley és A. Monmouth Platts.
- ↑ Samson Raphaelson (1894. március 30. – 1983. július 16.) vezető amerikai drámaíró, forgatókönyvíró és fikciós író volt.
- ↑ Joan Harrison (1907. június 20. – 1994. augusztus 14.) angol forgatókönyvíró és producer.
- ↑ Alma Lucy Reville, Lady Hitchcock (1899. augusztus 14. – 1982. július 6.) angol rendező, vágó és forgatókönyvíró volt.
- ↑ Library of America
- ↑ West, Nathaniel. Novels and Other Writings. Library of America (1997). ISBN 9781883011284. OCLC 694227611
- ↑ Profile, nytimes.com, December 21, 2003.
- ↑ A sáska napja (film)
- ↑ Advice to the Lovelorn (film)
- ↑ Miller, Nicholas Andrew (2013). „"Dear Miss Lonelyhearts": Voyeurism and the Spectacle of Human Suffering in Rear Window”. Clues: A Journal of Detection 31 (1), 45–56. o. DOI:10.3172/CLU.31.1.45. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
- ↑ Malcolm Cowley (1898. augusztus 24. – 1989. március 27.) amerikai író, szerkesztő, történész, költő és irodalomkritikus.
- ↑ West, Nathanael. Novels & Other Writings. New York: The Library of America, 1997, p. 795.
- ↑ Yaffe, David. "Go West." Partisan Review, 66 (Fall 1999), p. 670.
- ↑ Marion Meade (1934. január 7.) amerikai életrajzíró és regényíró. Leginkább irodalmi alakokról és ikonikus filmesekről készített portréiról ismert.
- ↑ Meade, Marion. Lonelyhearts: The Screwball World of Nathanael West and Eileen McKenney. Houghton Mifflin Harcourt (2010). ISBN 9780151011490. OCLC 317917936
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathanael West című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Life of Nathanael West, thomaslarson.com
- Profile, Library of America website