Maschinenpistole 41
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Maschinenpistole 41 | |
 | |
| Típus | géppisztoly |
| Ország |  Harmadik Birodalom |
| Alkalmazás | |
| Használó ország | Harmadik Birodalom Bulgária |
| Háborús alkalmazás | második világháború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 9×19mm Luger / Parabellum |
| Lőszer | 9×19 mm Parabellum |
| Tárkapacitás | 32 db-os szekrénytár |
| Működési elv | szabad hátrasiklású tömegzár |
| Tömeg | 3,87 kg (tár nélkül) 4,13 (töltött tárral) kg |
| Fegyver hossza | 860 mm mm |
| Csőhossz | 250 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság | 500 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 380 m/s |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maschinenpistole 41 témájú médiaállományokat. | |
A Haenel / Schmeisser-41 (rövidítve MP 41) géppisztolyt 1941-ben rendszeresítették, és elődjével a Maschinenpistole 40-nel (MP40) szemben valamennyivel könnyebb volt a használata. A fő különbség a felhasznált anyagokban rejlett, mivel itt főként préselt acéllemezt és fát használtak. Hagyományos hátrasiklással működött. Legtöbbször a Wehrmacht német katonái, harckocsilegénysége és nem utolsósorban az utánpótlást felügyelő őrökön is lehetett látni ezt a fegyvert.
Ezt a fegyvert Hugo Schmeisser fia, Louis Schmeisser fejlesztette ki az első világháborús MP18 utódául. Gyártása az MP40-nel szemben lassabb volt, a fegyver maga viszont pontosabb és gyorsabb. Leginkább a Szovjetunió elleni hadjáratban részt vevő katonákat szerelték fel vele.[1]
Források
[szerkesztés]- ↑ Frederick Myatt: A világ fegyverei