Librazhd

Librazhd
Librazhd főtere, bal oldalán a községházával
Librazhd címere
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Elbasan
Község	Librazhd
Alközség	Librazhd
Polgármester	Kastriot Gurra (PS)
Irányítószám	3401-2
Körzethívószám	514
Népesség
Teljes népesség	6937 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249 m
Időzóna	UTC+01:00 UTC+02:00
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 11′, k. h. 20° 19′41.183333333333, 20.316666666667
Librazhd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Librazhd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Librazhd kisváros Kelet-Albániában, Elbasan városától légvonalban 21, közúton 25 kilométerre északkeletre, Elbasan megyében. Librazhd község, valamint Librazhd alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése is. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Librazhd város népessége 6937 fő.

Fekvése

Librazhd az Ohridi-tó nyugati előterében, a Shkumbin folyó felső szakaszán, annak jobb partján helyezkedik el, ahol a hegyek közt utat törő víz nyugat felé kiszélesedő völgybe ér. A várost a többi irányból a Közép-Albán-hegység 10-15 kilométeres távolságban lévő hegyei zárják közre, valamennyi egyúttal természetvédelmi oltalom alatt álló terület is: északkeleten, a Shebenik–Jabllanica nemzeti park területén a Shebenik- (2253 m, Maja e Shebenikut), illetve a Shakpa-hegy (1435 m, Maja e Shakpës) magasodik, délen a Dardha–Xhyra természetvédelmi terület csúcsa, a Faqja e Madhë (1935 m) emelkedik, északnyugatról pedig az Ulok-hegy (1165 m, Maja e Ulokut), illetve a Kuturman természetvédelmi terület határolja.

A város szélén fut a Tiranát és Elbasant Korçával összekötő SH3-as jelű főút, amelybe észak felől itt fut bele a Peshkopiát a déli országrészbe bekapcsoló út. Librazhd a Durrës–Korça-vasútvonal egyik állomása.

Története

Az ókorban itt, a Shkumbin (akkori nevén Genusus) völgyében húzódott a Via Egnatia nevű kereskedelmi és hadi út. A település első említése 1515-ből ismert Liborasi alakban. A huszadik század közepéig kevéssé jelentős település volt, bár a Librazhdot is érintő Tirana–Elbasan–Korça-főútvonal 1929-es építése fellendítette gazdasági életét.

A második világháború első éveiben az Albániát megszálló olasz hadsereg tartalék hadtestei állomásoztak a Shkumbin völgyének településein, így Librazhdban is. A jobboldali Nemzeti Front (Balli Kombëtar) soraiban a környező hegyekben harcoló gerillacsapatok 1942. augusztus 7-én merényletet hajtottak végre a librazhdi Shkumbin-hídnál, amelynek során tizenhét olasz katona elesett, további harminc pedig megsérült. Egy évvel később, 1943 júniusában a Librazhdot Peshkopiával összekötő úton található Zalli-hidat (Ura e Zallit) szintén felrobbantották. Később az olasz megszállók helyét a Harmadik Birodalom katonái vették át Librazhdban is. 1943. szeptember 8-án kommunista partizánok támadták meg Librazhdot, és több mint kétszáz németet öltek meg. Ennek ellenére a németek még sokáig tartották a várost, ahonnan sorozatos támadásokat intéztek a környéken tevékenykedő partizánok ellen.

A világháborút követő években indult meg a falusias település urbanizációja, amikor a környék vasnikkel- és nikkel-szilikát-nyersanyagát feldolgozó vasipari létesítményeket telepítettek a városba, majd 1960. február 18-án városi címet is kapott.

1967. november 30-án 6,5-es erősségű földrengés rázta meg Dibra és Librazhd környékét, amelynek következtében az albániai területeken tizenegyen meghaltak, és 2400 család lakhelye dőlt romba.

Nevezetességei

Mint más, az erőltetett iparfejlesztés évtizedeiben kiépült albániai városok, Librazhd is szűkölködik látnivalókban. Az ugyancsak a kommunista múltat idéző mártírok temetőjén kívül a blokkházak közé ékelt ortodox temploma érdemel említést. A városka keleti előterében található a 2008-ban alapított Shebenik-jabllanicai Nemzeti Park, illetve annak egy része, a 2017 óta világörökségi védelmet élvező rrajcai ősbükkös.

Librazhd közelében, Orenjában született Sabri Koçi (1921–2004) muszlim vallási vezető.

Források

• ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• ↑ Gjura 2013: Shaban Gjura: Librazhdi me historinë e tij 50-vjeçare. telegraf.al (2013)
• ↑ NYT 1967: 18 killed in quake on Yugoslav-Albanian border. New York Times, (1967. december 1.)
• ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145