Kerekhegy (Ukrajna)
Kerekhegy (Округла) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Técső község |
Rang | falu |
Irányítószám | 90555 |
Népesség | |
Teljes népesség | 573 fő (2001) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 305 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 23° 39′ 53″48.084167°N 23.664722°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 23° 39′ 53″48.084167°N 23.664722°E | |
Kerekhegy (ukránul: Округла) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Técsőtől északkeletre, Nyágova és Talaborfalu között fekvő település. Átfolyik rajta a Técső-patak.
Története
[szerkesztés]Kerekhegy valószínűleg a török időkben keletkezett, Biharból és a Nyírség területéből ide menekült családok által. Az első családok megélhetését sokáig a környék kősóbányáiból kitermelt só jelentette az egyetlen megélhetési forrást. 1734-ben azonban a kerekhegyi sóbánya egy része beomlott, járatait talajvíz öntötte el, a beomlás helyén pedig kisebb sóstó keletkezett, melynek vizéből még párologtatással jutott sóhoz a lakosság.
A település lakosságára a bányaomlás után nehéz időszak várt. Férfi lakosai az aknaszlatinai sóbányába jártak dolgozni a hegyen keresztül, míg mások az erdőn, vagy mészégetéssel próbálták biztosítani megélhetésüket, vagy kőműves, ács munkát vállaltak.
1910-ben 340 lakosából 319 magyar, 19 német volt. Ebből 154 római katolikus, 167 görögkatolikus, 19 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taraczvízi járásához tartozott.
A település lakossága az 1940-es évek közepéig magyar, vagy elmagyarosodott sváb családokból állt, és az itt élő gyermekek is magyar iskolába jártak. A második világháború után a magyar iskolát bezárták, helyébe ukrán nyelvű iskola alakult, a fiatalok pedig a környező ruszin lakosságú falvakból házasodtak, ezáltal a falu rövid időn belül elruszinosodott.
2020-ig közigazgatásilag Lázihoz tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - melyről a 18. század elejéről van az első adat. A helyi idősebb lakosok szerint az épület a bánya beomlásáig sóraktárként szolgált, csak a bánya bomlása után alakították át templommá.