Ugrás a tartalomhoz

Jadreški

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jadreški
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségLižnjan
Jogállásfalu
PolgármesterMaja Cvek
Irányítószám52100
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség537 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság63 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 08″, k. h. 13° 55′ 01″44.869000°N 13.917000°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 08″, k. h. 13° 55′ 01″44.869000°N 13.917000°E
SablonWikidataSegítség

Jadreški (olaszul: Giadreschi) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Ližnjanhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 6 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra a Puljština déli részének keleti végében, a Póla-Šišan főúttól 1 km-re fekszik. Területe termékeny mező, melyet erdők és rétek öveznek.

Története

[szerkesztés]

Területén már a római korban mezőgazdasági művelés folyt, a település azonban még Zuan'Antonio Dell'Oca velencei mérnöknek 1563-ban a Dél-Isztráról készített térképén nem szerepel. Ez azt jelenti, hogy Jadreškit csak az újabb időkben telepítették be. Ennek legvalószínűbb ideje a 16. század vége, vagy a 17. század első fele, amikor a velencei hatóságok a török elől menekült nagy számú horvát ajkú dalmáciai népességet telepítettek le az Isztria vidékein. A Jadreško családnév elég elterjedt volt a településen ahhoz, hogy azt róla nevezzék el. 1797-ben megszűnt a Velencei Köztársaság. A település 1813-ig francia, majd 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1880-ban 160, 1910-ben 330 lakosa volt. Az I. háború után a falu Olaszországhoz került. Az olasz fennhatóság alatt Trieszt szabad városának igazgatása alá tartozott. A második világháború idején lakosságának többségét deportálták az antifasiszta ellenállókkal való együttműködés miatt. A háború vége előtt a németek a teljes falut körülzárták és nyolc házat felégettek. Sokakat elhurcoltak. Erről az eseményről a falu népe évente megemlékezik. A háború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 502 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (szőlő, gabona, olajbogyó), kisállattartással, hús és tejtermeléssel foglalkoznak.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Fatimai Szűzanya tiszteletére szentelt temploma 1967-ben a korábbi alapiskola átalakításával létesült, felszentelése 1967. december 10-én volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 160 202 265 330 316 345 283 267 271 244 227 230 321 502

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]