Ugrás a tartalomhoz

Gajana

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gajana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVodnjan
Jogállásfalu
PolgármesterKlaudio Vitasović
Irányítószám52215
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség185 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 25″, k. h. 13° 49′ 55″45.007000°N 13.832000°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 25″, k. h. 13° 49′ 55″45.007000°N 13.832000°E
SablonWikidataSegítség

Gajana (olaszul: Gaiano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Vodnjanhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Pólától 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re északra, a Pólát az Isztria északi részével összekötő A9-es autóút mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti időkben és a római korban is lakott volt. Határában több régészeti lelőhely is található. A középkori település a maitól 2 km-re északra a Turninának nevezett helyen feküdt, ott ahol ma a Szent János apostol tiszteletére szentelt templom tornya áll. A 13. és a 15. század között „Gaianum, Gaglianum” alakban említik. A falu egy pestisjárvány következtében pusztult el. A 17. században a török hódítás elől Dalmáciából menekülőkkel telepítették be. 1880-ban 91, 1910-ben 150 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. Lakói közül sokan rész vettek az antifasiszta felszabadító harcokban. 1944-ben a németek a falut felgyújtották és 15 lakost meggyilkoltak. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 169 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő és olajbogyó termesztés) és állattartással foglalkoznak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 91 169 144 150 0 0 349 231 227 184 150 135 144 169

Nevezetességei

[szerkesztés]

Gajanától 2 km-re, a főúttól mintegy 350 méterre keletre egy 12. századi román stílusú harangtorony áll, melyet a helyiek Sveti Ivan Turinának neveznek. 1922-ig a toronyhoz templom és valószínűleg kolostor is csatlakozott. Az egyhajós templom 6,4 méter hosszú és 6 méter széles volt kívül sokszögű, belül félköríves apszissal. A francia megszállás után a templom magánkézbe került, majd 1927-ben lebontották, harangtornya azonban szerencsésen megmenekült. A harangtoronytól délkeletre földalatti ciszterna található, melynek kőből faragott kávája ma a vodnjani plébániatemplom mellett látható. A 12. században remeték éltek itt, akik a betigai bencés kolostorból váltak ki. Az épületegyüttes Szent János apostol tiszteletére volt szentelve.[4]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]